Egyre több fiatalnál diagnosztizálnak tüdőrákot – és nem csak dohányzóknál

–

A tüdőrákkal kapcsolatos alapvetés, hogy az aktív vagy passzív dohányosok betegsége. És igaz is, hogy a betegek nyolcvan százaléka közülük kerül ki, de a maradék húsz százaléknyi érintett ember sohasem cigarettázott.

Tévhit az is, hogy a tüdőrák az idős(ebb) emberek betegsége, mert bár leggyakrabban a 60–69 éves nőket és a 70–79 éves férfiakat érinti, egyre több a fiatalabb beteg.

A prevenciós vizsgálatok között mégis mostohagyerek a tüdőrákszűrés, még azok is hajlamosak megfeledkezni róla, akik amúgy tudatosan élnek, vigyáznak az egészségükre, és járnak más típusú szűrésekre.

Ennek sokféle oka lehet. Egyrészt kevesebbet beszélünk erről a dohányzással való összekapcsolódása miatt is erősen stigmatizált betegségről, mint mondjuk a mellrákról. Aztán: sokan még ma is azt gondolják, egy tüdőrák-diagnózis halálos ítélet. Érdekes módon épp a diagnózistól való rettegés tart vissza 10 magyar emberből 4-et a vizsgálattól. Vagy a röntgensugárzástól való félelem. Ez derült ki abból a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásból, amelyet az AstraZeneca megbízásából az Europion készített 2025. októberében. Ebből a kutatásból rajzolódik ki az is, hogy a hazai lakosság alapvetően jó dolognak tartja a tüdőrákszűrést — a 40 év felettiek körében 10-ből 6-an úgy vélik, rendszeresen részt kellene venni rajta.

Lassan javuló statisztikák

Magyarországon évente nagyjából 7–8 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. „Fontos tudni, hogy nagyon alattomos betegségről van szó, amikor már tüneteket képez, gyakran visszafordíthatatlan a folyamat, ezért olyan fontos a szűrés” – mondja Dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, aki szerint a tüdőrák túlélését egyszerre javítja a korai felismerés és a korszerű onkológiai ellátás. „Európai adatok igazolják, hogy az I–II. stádiumban végzett műtéthez társul a legalacsonyabb halálozási kockázat. Az operált betegek 5 éves relatív túlélése 56,9%, míg a nem operáltaké csupán 4,7%. Egyébként az áttétes, késői stádiumú nem kissejtes tüdőrák statisztikája is javult: egy nemzetközi vizsgálatban a kétéves teljes túlélés 20 év alatt csaknem megduplázódott – 25,5%-ról 40,8%-ra –, köszönhetően a célzott- és immunterápiáknak.”

Nem biztos, hogy elég a mellkasröntgen, de jobb a semminél

Ahhoz, hogy a fenti statisztikák tovább javulhassanak, megfelelő diagnosztikai eszközökre és olyan szűrőprogramokra van szükség, amelyek a veszélyeztetett népességet magas arányban tudják bevonni. 

„Sokan összekeverik a „tüdőszűrést” a tüdőrákszűréssel, pedig nem ugyanazt jelentik. A hagyományos tüdőröntgen (mellkasröntgen) elsősorban fertőzések és egyéb tüdőbetegségek kiszűrésére alkalmas, de a korai tüdődaganatok jelentős részét nem mutatja ki megbízhatóan. A tüdőrákszűrésre nem a röntgen, hanem az alacsony dózisú komputertomográfia (LDCT) a hatékony diagnosztikai eszköz: nagyobb felbontással dolgozik, már néhány milliméteres elváltozásokat is észlel, nemzetközi vizsgálatokban alkalmazva kimutathatóan csökkentette a tüdőrák miatti halálozást a magas kockázatú csoportokban” – mondja Dr. Kerpel-Fronius Anna PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója. 

Dr. Kerpel-Fronius Anna arra is rámutat, hogy Magyarországon a HUNCHEST program 2013-as indulása óta többször igazolta az alacsony dózisú CT-vel (LDCT) végzett tüdőrákszűrés jelentőségét. A nemzetközi tapasztalatokkal összhangban 1,5% körüli arányban azonosítottak igazolt tüdőrákot a vizsgált (nagy kockázati csoportba sorolt) személyeknél, és az így felfedezett esetek nagy hányada korai stádiumban volt.

A program második fázisában 18 centrumban szűrtek szintén magas kockázatba tartozó embereket: olyan 50-74 év közöttieket, akik erős dohányosok (napi egy doboz cigaretta felett), vagy korábban azok voltak.

Beszédes eredmény, hogy a szűréssel felfedezett tüdőrákos megbetegedések között a már nem műthető, előrehaladott esetek aránya csak kb. 20% volt, szemben a tünetek alapján, szűrés nélkül diagnosztizált, azonos korcsoportú és dohányzási profilú betegek körében mért kb. 70%-os aránnyal!

A program harmadik fázisa jelenleg is tart az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, és érdemes figyelni a meghirdetett, ingyenes szűrőnapokat, amennyiben a magas kockázatú csoportba tartozunk.

Hogyan juthatunk tüdőrákszűrő vizsgálathoz egyébként?

– A tüdőszűrés nem kötelező Magyarországon, ahogyan az EU más országaiban sem (kivéve Horvátország). Az USA-ban az jut hozzá, akinek fedezi a biztosítása – mondja Dr. Kerpel-Fronius Anna.

Magyarországon 40 éves kor alatt beutalóköteles a vizsgálat – a későbbiekben évente egyszer vehető ingyenesen és beutaló nélkül igénybe. Járványügyi okokból bizonyos foglalkozások esetén kötelező a tüdőszűrés: például az egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek, büntetés-végrehajtási intézményben dolgozóknak vagy TBC-s betegekkel érintkezőknek.

Ahogy arról már esett szó, a tüdőszűrés nem azonos a tüdőrákszűréssel, bár az egyszerű röntgenvizsgálat is fényt deríthet elváltozásokra – de vannak vakfoltjai.

Sajnos, amennyiben nem tartozunk a magas kockázatú csoportokhoz, akkor az alacsony dózisú CT-vizsgálatban csak magánfinanszírozásban részesülhetünk, illetve meg kell elégednünk a sima mellkasröntgennel, amit negyven év felett évente ajánlott is elvégeztetni. Már csak azért is, mert számos más kóros állapotot is kiszűrhet a radiológus a csontokon, a mellhártyán, a szívben, az erekben.

Dr. habil. Bogos Krisztina PhD hangsúlyozza: a szűrés mellett a betegség megelőzésének kellene mindannyiunk fókuszába kerülni. Nagyon sokat tudunk tenni ugyanis, hogy ne váljunk érintetté. Az egészséges életmód, a minél több mozgás, jó levegőn kirándulás fontos védőfaktorok lehetnek.

A doktornő felhívja a figyelmet arra is: illúzió azt hinni, az elektromos cigaretták kevésbé rombolják a tüdőt, mint a hagyományos társaik. Valójában még nincs elég kutatási eredmény a birtokunkban, hogy pontosan tudjuk, milyen hatással vannak ránk ezek a belélegzett vegyi anyagok sejtszinten. Ráadásul súlyos allergiás reakciót is kiválthatnak, ami akár halálos is lehet, amennyiben a tüdő nem tud meggyógyulni. 

„A tüdő életfontosságú szervünk, ne szívjuk tele tehát olyan anyagokkal, amik nem bele valók és ártanak neki. A szmogot nem tudjuk kikerülni városi emberként, de legalább tegyük meg, ami tőlünk telik!” – összegez Dr. Kerpel-Fronius Anna.

Kurucz Adrienn