–

Az elmúlt években Vidnyánszky Attila, a magyar kultúra felkent mindenese sokszor lemondóan sóhajtozott a magyar színházcsinálók és filmkészítők témaválasztásai miatt. Szerinte a művészeti alkotásoknak az igazi, nagyformátumú hősöknek kellene emléket állítaniuk, akikről a hétköznapi ember példát vehet. Ehelyett a magyar színház- és filmkultúra sokkal többször mesél nekünk az úgynevezett „kisemberekről”. A nézőszámok és a kritikai visszajelzések alapján viszont úgy tűnik, hogy a magyar társadalom jóval fogékonyabb arra, ha olyan, mindenki számára ismerős archetípusokat lát viszont a vásznon és a színpadon, akiknek gyarló ügyeskedésein, családi botrányain és az addig rejtve maradt vágyain keresztül újra és újra rácsodálkozhat arra, hogy milyen is a (kis)ember valójában. Erre az igényre érzett rá az RTL és a Bróker Marcsi alkotó brigádja (GRUND Productions, írók: Fazekas Máté, Gigor Attila, Szántó Fanni, producer: Ditz Edit) is. 

Amíg a feneketlen költségvetésből megszülető, grandiózus történelmi filmek az elmúlt pár száz évet próbálják meg megmutatni(?), újraértelmezni(?), friss mítoszokkal ellátni(?), addig a magyar filmesek egy másik csoportja az elmúlt évtizedeket próbálja meg feldolgozni. Az RTL legutóbbi nagy dobása a Zámbó Jimmy életéből készült A király volt, aminek csak a címe engedett arra következtetni, hogy ez az ember bármiben is felettünk állt. A sorozat sikere abban rejlett, hogy ennek a hihetetlen népszerűségnek örvendő sztárnak épp a kisszerű vágyait, gyarlóságait ismerhettük meg. Akárcsak most a karcagi pénzügyi tanácsadó esetében.

Dobrai Sándorné Nagy Mária vagy ahogy a helyiek emlékeznek rá: Marika, életébe akkor kapcsolódunk be, amikor a gyerekei már nagyjából felnőttek. Lánya, Csilla (Tóth Zsófi) saját szépségszalont üzemeltet kozmetikusként, a kevésbé életrevaló fiából, Norbiból (Martinkovics Máté) pedig még nem egyértelmű, hogy focista lesz vagy bűnöző, egyelőre a mamahotel kényelmét élvezi. Finom utalásokból érzékelhető, hogy az elmúlt húsz évben Marcsi a családi tűzhely őrzője volt, a gyerekek felnövése és házasságának válsága miatt (Feri, a férj szerepében Thuróczy Szabolcs,) viszont egyre kevesebb szükség van már rá otthon. Ilyenkor jöhet el a középkorú nők életében a nagy fordulat, az önmegvalósítás és a szakmai sikerek ideje. Erre számít Marcsi is, aki huszonöt éve dolgozik ugyanabban a bankban, a tudása és kiépített klientúrája pedig alkalmassá is tenné őt arra, hogy előléptessék, ám ekkor jön a hidegzuhany: egy fiatalabb kolléga kinevezése a vágyott pozícióra.

Marcsi úgy dönt, nem vár tovább arra, hogy magával vigye a főcímbeli álomhajó, inkább utazási irodát nyit azzal a mottóval, hogy „a pénztől mindenki csak meghülyül, de utazni mindenki szeret.” 

Marcsi a közösség szíve

Bacskó Tünde kitűnő találat (bizonyítva, hogy a filmes castingosoknak érdemes lenne gyakrabban körülnézni a vidéki és a határon túli színházakban is), egyértelműen viszi a hátán a cselekményt. Mesterien olvasztja össze a gondoskodó tyúkanyó és az elszánt vállalkozó szerepét. Bróker Marcsi sikere pontosan ebben a kettősségben rejlett. A Karcagon mindenki által ismert és szeretett banki dolgozó, aki már két évtizede kezelte a fél város pénzügyeit, egyszerre volt mindenki anyafigurája, legjobb barátnője és bizalmasa, akire bárki szívesen rábízta a titkait – és a megtakarításait is.

Az RTL+ Premium kínálatában még csak az első három rész látható, úgyhogy a húsz évet felölelő sorozatnak épp a felénél járunk csak. Az viszont már leszűrhető, hogy Bacskó nem utánozni, hanem megérteni próbálta az általa alakított Marikát, így a színészi belehelyezkedés kellően többdimenziósra sikerült, ahogy az el is várható egy létező ember megformálásakor. A kishitű beletörődéstől úgy jut el a vakmerő kockázatvállalásig, hogy közben képes a középkorúságról és a női vállalkozói létről nagyon is releváns és sokszor bicskanyitogató részletekre reflektálni. 

Az első epizód egyik jelenétben mindez úgy sűrűsödik, hogy önálló kisfilmként is érdemes lehet megnézni. A vidéki polgármester irodájába Marika kész vállalkozói tervvel érkezik és bár senki, maga a polgármester (Ficzere Béla) sem vonja kétségbe a képességeit, tapasztalatát és az ötlet lehetséges gazdaságélénkítő hatását, azért mégis csak elhangoznak olyan infantilizáló becsmérlések, mint hogy „hát az bizony nagyon komoly dolog Marika”, meg hogy „ott bizony illetékeket meg járulékokat kell fizetni Marika”. Mivel ezek miatt mégsem ment el a kedve a nőnek a vállalkozástól, a polgi gyorsan megvádolja, hogy biztos a volt szeretője, a település tendermágnása (Terhes Sándor) küldte ide maga helyett. Hiszen a maga jogán miért is akarhatna saját bizniszbe fogni egy ötvenes nő, egy „né"?

A sorozat erőssége a kor hiteles és szellemes megidézése. Van itt minden, amitől az összes Z generációs beauty influenszer elborzad: univerzális, kék tégelyes Nivea-krémtől az almazöld ceruzaszoknyához tökéletesen passzoló szemfestéken át a pálmafás, azúrkék tengeres tapétákig. De az igazán ügyes, korlenyomat értékű gegeket mégis csak a sorozat íróinak köszönhetjük (Fazekas Máté, Gigor Attila, Szántó Fanni).

Zavarosban halászni

A sorozat kerüli a nyílt politizálást, az akkori társadalmi kontextus és a piaci lehetőségek felvázolásához mégis elengedhetetlen néhány olyan kiszólás, mint hogy „az új kormány nagyon sok pénzt akar tolni Erdélybe”.

A fehérgalléros urambátyám-viszonyok és az olyan abszurd, mégis jól menő vállalkozások, mint a strucctartás szellemesen és ismerősen festik le azt a zavaros időszakot, amiben Bróker Marcsi jókor kezdett el halászni. 

A sorozat gyenge pontja, hogy sokszor feleslegesen sokszor nyomatékosítja a hangulati elemeket, így a finom utalásokból néhol kissé didaktikus ábrázolás válik.  Ezek pedig lassabbá, döcögössé teszik a mindössze pár részből álló sorozatot. A harmadik részben már meg-megcsillan Bróker Marcsi tekintetében és hanghordozásában a nyertesek gőgje, a bizonyítási vágyon túl pedig jól tapintható a hataloméhsége is.

A Bróker Marcsi elsősorban mégis egy család drámája, aminek közepén a mindent kockára tevő és aztán mindent elveszítő mátriárka áll, akit nagyon könnyű lenne csak simán megvetni azért, amit a saját ismerőseivel, barátaival és rokonaival tett. A sorozat azonban erős fogódzkodókat ad ahhoz, hogy jobban megértsük a hírhedtté vált Marika személyiségét és annak torzulásait. Bár a sorozat alkotói nem mentik fel valós bűnei alól, az egyszemélyi felelősség kérdését azért mégis megpiszkálják. Hisz Bróker Marcsit sokan építették, ahogy a piramisjátékot is, ami végül maga alá temette a nőt.

Emlékezetes marad a Belize-ből már bilincsben hazarepülő Marcsi legelső mondata, az „annyira jó, hogy magyarok vagyunk”. Ebben a keserédes, álmodozós sóhajban benne van minden megélt csúcsa és mélypontja, minden, amit ez az ország adhatott neki. Mi pedig jól ismerjük ezeket a mélységeket és magasságokat, hiszen ma is ez az életünk.

Rezek Bori

Kiemelt kép forrása: RTL+