A rövid női ruha szemérmetlen, miközben a férfiak félmeztelenül flangálnak nyaranta az utcán – kettős mérce kánikulában

–

A nők esetében ugyanis teljesen más a helyzet

Felejtsük el a toplesst. Eszedbe se jusson. Sokan már akkor is szégyentelennek és könnyűvérűnek tartanak minket, ha olyan crop topokat, nyári ruhákat, szoknyákat vagy rövidnadrágokat viselünk az utcán, amelyek nem takarnak „eleget”.

De ki is az, aki valójában szégyentelen?

A férfiak, akik levetkőznek és szinte semmit sem hagynak a képzeletre, vagy a nők, akik egyszerűen csak léteznek a testükben, miközben nyári ruhákat viselnek?

Tudom, hogy néhányan most mit gondoltok. Számtalan alkalommal felmerült már a témában, hogy a nők és férfiak testének különböző részei különböző funkciókat töltenek be. És valóban, nem is tudnék ezzel jobban egyetérteni.

A férfiak mellbimbói például nem szolgálnak másra, mint hogy a hőmérséklet-változás vagy a szexuális aktivitás hatására stimulálódjanak, míg a nők mellbimbóinak az a plusz céljuk, hogy, nos, tudjátok, táplálják a gyereket.

Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor érthető a felháborodás. Mégis mi szükség arra, hogy ilyen mértékben ki legyünk téve egy eredendően szexuális testrész látványának, nem igaz?

Ráadásul ha olyan nő vagy, aki valaha szoptatott nyilvánosan, akkor lehet, hogy te is találkoztál már olyannal, aki a melledet a nemi szerveidhez hasonlítja, miközben te gyakorlatilag csak a gyerekedet próbálod etetni. Csakhogy attól tartok, a mellek valójában nem nemi szervek. Sokkal inkább tartoznak a másodlagos nemi jellegek közé.

És tudjátok, mi tartozik még ide?

Az a dudor a férfiak nyakának elején, amit ádámcsutkának hívunk. És amit ezen a bolygón gyakorlatilag egyetlen férfi sem rejt el, mielőtt kimegy az utcára. De kinek jutna eszébe erről, hogy a férfiaknak manapság milyen kevéssé van szégyenérzetük?

Még ha olyan területen élsz is, ahol a férfiak nyáron is viselnek felsőt, valószínűleg te is találkoztál már félmeztelen férfiakat ábrázoló képekkel és videókkal a közösségi média platformjain.

Vegyük például az edzőtermi szelfiket. Ha egy férfi félmeztelenül flexel, az teljesen oké. Sőt, gyakorlatilag a teljesítményéről számol be, elismerésre méltó.

Amikor azonban egy nő posztol egy képet magáról, amelyen nyári ruhában – ne adj’ isten, fürdőruhában – élvezi a nyaralását, akkor egyértelműen henceg. És szinte könyörög a dick picekért.

Általában ugyanazok az emberek, akik szerint a női test látványa skandalum, próbálják a szexuális zaklatást – akár online, akár offline – azzal indokolni, hogy a nőknek és a férfiaknak nemcsak más a testfelépítésük, de másként vannak huzalozva is. Ezért van az, hogy szegény férfiak, a nőkkel ellentétben, állítólag nem tudnak mit tenni, nem tudnak megálljt parancsolni az ösztöneiknek, csak bámulnak – hol dekoltázsokat, hol a felső alól átsejlő mellbimbókat, hol lábakat vagy fenekeket.

De, kérdem én naivan, tényleg nem nézünk ki többet a férfiakból?

A ruháink alatt mindannyian meztelenek vagyunk 

Sőt, tovább megyek: valójában évezredekig többnyire meztelenek voltunk, mielőtt úgy döntöttünk, hogy talán nem az a „civilizált” út, ha valaki más nemi szervét látjuk reggelizés közben. Persze semmi baj nincs azzal, ha a társadalmi normák változnak.

Csakhogy időközben valahol azt is eldöntöttük, hogy csak a női meztelenség eredendően szexuális jellegű.

Ennek következtében a férfiak ma már félmeztelenül járnak-kelnek, és szinte fel sem kapjuk a fejünket. A férfiak teste ugyanis csak egy test. Egy két lábon járó, lélegző szervezet.

Eközben a nők, akik nyári ruhát, topot vagy rövidnadrágot viselnek, obszcén megjegyzéseket kapnak, rájuk dudálnak, megvető tekinteteket és általában véve sokkal több negatív figyelmet és kritikát kénytelenek elviselni, mint a férfiak, akik szó szerint meztelenül járnak.

És mi sem mutatja jobban a helyzet súlyát, mint hogy néhány fiatal nő a TikTokon buzdított arra másokat, hogy viseljenek „metrópólót” – egy bő pólót, amit a tömegközlekedési eszközökön vesznek magukra –, hogy megvédjék magukat a zaklatástól, miközben a forró napokon ingáznak.

Mert egy nő teste nem csak egy test. Még mindig tárgynak, szexuális játékszernek és köztulajdonnak tekintik.

Ennek a gondolkodásmódnak pedig továbbra is fizetjük az árát

Félreértés ne essék, a gond nem az, hogy a férfiak nyáron meztelen felsőtesttel járnak. A probléma a nyilvános meztelenkedés nyilvánvaló kettős mércéjével és azok képmutatásával kapcsolatos, akik állandóan a női szemérmetlenséget emlegetik, miközben a férfiak között legalább ugyanannyi a szemérmetlenség.

Egyébként is, megkockáztatom, hogy ugyanannyi érvet lehet felhozni a férfitest eredendően szexuális jellege mellett, mint a női testé mellett – végső soron azonban mind egyformán feleslegesek és ostobák.

Az emberi test, tartozzon bárkihez is, csak egy test.

Bizonyos helyzetekben lehet szexuális, más helyzetekben viszont egyáltalán nem az. Így pedig csak annak van értelme, ha mindannyian ugyanazokat a szabályokat követjük. 

Ha a férfiak lehetnek topless a strandon, akkor a nők is hadd lehessenek – anélkül, hogy kéretlen megjegyzéseket és égető pillantásokat kellene elviselniük. Ha pedig a nők nem mehetnek topless bárhol máshol, talán a férfiaknak sem kellene.

Kiemelt kép: Canva / Tima Miroshnichenko (Pexels); SOK-STUDIO

Mózes Zsófi