„Amint azonban az iskolába léptek, megbénultak és elbágyadtak” – Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója

–

Szókratészről beszélgetett nyolcévesen

Mint minden arisztokrata hölgy, Brunszvik Teréz is kiválóan beszélt angolul, franciául, németül és latinul, zongorázott és táncolni tanult, ám az édesapja nem elégedett meg ennyivel. Brunszvik Antal felvilágosult nézeteket vallott, ezért a lányainak is jóval szélesebb oktatást biztosított, mint az a korban szokás volt. Teréz visszaemlékezései szerint, már nyolcéves korában hallott az apjától Szókratészről, Platónról, és komoly filozófiai beszélgetéseket folytattak. Apja nemcsak figyelemmel kísérte az Amerikai Függetlenségi Háború eseményeit, hanem a gyerekinek is gyakran és átszellemülten beszélt erről a témáról, Washingtont, Benjamin Franklint pedig példaképének tartotta. 

Brunszvik Antal halála után Teréz anyjával és húgával, Jozefinnel Bécsbe költözött, valószínűleg azért, hogy az akkor már jócskán eladósorba lépett lányok férjet találjanak maguknak.

Az anya rajongott Beethovenért, ezért felfogadta Teréz mellé zongoratanárának. Ekkor nem gondolta, hogy ezzel a lépéssel egy olyan románcot indít el, ami még 200 év múltán is izgatja a zenetörténészek és a nagyérdemű fantáziáját. 

Ó, azok a Brunszvik-lányok!

Teréz és Jozefin 1799 májusától vettek órákat a mestertől, aki naponta ellátogatott hozzájuk. Teréz visszaemlékezései szerint nemcsak egy órát töltött velük, hanem déltől délután négyig-ötig is a tanította őket, és valószínűleg fizetséget sem fogadott el. A két lány közül Teréz tűnt a tehetségesebbnek, ám a zongoraleckék csupán 16 napon át tartottak. Azért csak ilyen rövid ideig, mert Brunszvikék bő két hét után hazautaztak Bécsből. Azonban Beethoven és Teréz a mester halálig levelező viszonyban maradt, sőt Beethoven meg is látogatta Terézt Magyarországon, és később a betegeskedő Jozefinnek órákat is adott.

Hogy a Brunszvik-lányok valójában milyen kapcsolatban voltak a komponistával, a mai napig is kérdéseket vet fel. Beethoven halála után ugyanis az íróasztalának egy titkos rekeszében egy három részből álló szerelmes levelet találtak, amelynek nem nevezi meg a címzettjét, csak egy helyen szólítja meg mint „halhatatlan kedves”-t. Persze azonnal elindultak a találgatások is, szóba került Giulietta Guicciardi, aki szintén Beethoven tanítványa volt, és a Brunszvik-lányok is. Ám a hölgyek nem nyilatkoztak. 

Először A. W. Thayer, Beethoven életének XIX. századi kutatója vetette fel, hogy a „halhatatlan kedves” Brunszvik Teréz lehetett, ám a mai kutatók nem osztják Thayer véleményét, hanem inkább Teréz húgával, Jozefinával azonosítják a „halhatatlan kedvest”, és a házassági terveket is hozzá kötik. Akárhogy is, a két Brunszvik-lány elkápráztatta a zseniális zeneszerzőt, és mély nyomot hagytak nemcsak a lelkében, hanem a zenei életművében is. Hogy a történet még érdekesebb legyen: Giulietta Guicciardi, akinek a Holdfény szonátát ajánlotta Beethoven, szintén Brunszvik-lány volt édesanyja révén. Guicciardi unokatestvére volt Teréznek és Jozefinának. 

Kapcsolat egy másik géniusszal

Hogy mi volt Beethoven és Teréz között, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy később őt sem kerülte el a szerelem. Ám rövid mátkasága egy huszárkapitánnyal, gyorsan véget ért, és sohasem ment férjhez. Életét a gyermeknevelés megreformálásának szentelte, mégpedig Pestalozzi hatására, akit a népnevelés és a kisgyermekkori pedagógia atyjának tekintünk mind a mai napig.

Teréz 1808-ban hat hetet töltött Pestalozzi yverdoni nevelőintézetében. Járt az óráira, a vitaköreire, és magává tette azokat a reformpedagógiai gondolatokat, amelyek azután a saját kisdedóvói számára is iránytűként szolgáltak.

„Láttam, hogy öt–hat éves korukban egészségesek, erősek, vidámak; derűs szemükben béke és ártatlanság mosolygott, piros arcuk az egészség képe volt… Amint azonban az iskolába léptek, megbénultak és elbágyadtak; arcuk beesett, szemük tüze kialudt, vidámságuk elsápadt, árnyként jártak-keltek, erőik elvesztek" – idézte visszaemlékezéseiben Pestalozzi szavait. 

Brunszvik Teréz Pestalozzival együtt vallotta, hogy az intézményes nevelés rangtól és vagyoni állapottól függetlenül minden kisgyermeknek kijár. A korszakban, amikor az iskolákban bevett módszer volt a testi fenyítés és a megszégyenítés, szinte felháborítónak tűnt sokak szemében az a gondolat, hogy a gyermeket bántalmazás nélkül, a szépérzékükre, művészeti hajlamikra és érdeklődésükre alapozva lehet nevelni és oktatni.

Pestalozzi szerint a gyerek személyiségét elsősorban az anyjával való kapcsolata határozza meg, ezért végtelenül fontosnak tartotta a nőnevelés kérdését. Brunszvik Teréz ezzel a gondolattal is azonosult, és a későbbiekben a magyar nőnevelés egyik harcos úttörőjévé vált. 

Pestalozzi komoly szakmai kapcsolatba került Terézzel, és biztatta, hogy hozzon létre kisgyermeknevelő intézményeket Magyarországon. Talán az járhatott a fejében, hogy egy magyar grófnőnek sikerülhet az, ami neki nem. Mert Pestalozzi hiába kilincselt a Habsburg udvar kancelláriáján, nem támogatták a pedagógiai terveit, ezért hozta létre intézetét a svájci Yverdonban.  

Angyalkertek

Ám Teréznek sem volt könnyű a helyzete. Az intézményes gyermek-, nőnevelés ügyét még a legnagyobb magyar, Széchenyi István is ellenezte, mert szerinte ezek az intézmények nem lennének elég hasznosak a nemzet számára, és egyébként is ezer más fontosabb dolog van, amire a a magyar uraknak adakozniuk kellene. Kossuth ugyan Brunszvik Teréz mellé állt, ám a mágnások és feleségeik nem igazán látták, mi haszna lenne a kisdedóvóknak. 

Teréznek az utolsó lökést az adta meg, hogy Angliában is elindultak az első óvodák, és az egyik óvó bácsi könyvet is írt a tapasztalatiról. Samuel Wilderspin A szegény kisgyermekek nevelésének fontosságáról írott művének sorai szíven ütötték:

„Minden kétéves gyermekben ott található a jövőbeni üdvözítő, amivé családja és az állam számára válhat, ha legalább kétéves kortól megadjuk neki ezeket az eszközöket: érzést, szellemet, jellembeli és testi fejlesztést és képzést, logikusan előrehaladva, következetlenségek, erőszakosság nélkül, megállás vagy visszalépés nélkül. Ki kell bontakoznia; gazdagítani kell gondolatvilágát! Minden alapvető erényt az anyatejjel kell beszívni! Legyen a gyermek mértékletes, egészséges, dolgos és becsületes! Csak így lehet egy hosszú életen át az állam számára példamutató és értékes… (hiszen az állam csak a családok kongregációja) és az övéinek is megerősödve hagyhatja hátra azt, ami értékes az emberi életben. De az ostoba ember (akinek értelmét és érzelmeit nem fejlesztették ki vagy nem ébresztették fel), mindent tönkretesz: önmagát, az övéit, háztartását, az államot… Ez a sorsa az ostoba államnak, a nyomorúságos államnak, még ha egyesek vagy társadalmi osztályok kimagaslanak is az ostobaságból, mint egy község kéményei vagy tornyai. A község mégiscsak nyomorúságos sárkunyhókból és ólakból áll… Nevelés teszi az embert." 

Mivel segítséget mástól nem remélhetett, Brunszvik Teréz saját költségén, édesanyja házában nyitotta meg az első kisdedóvóját. Az első Angyalkert, ahogyan a kisdedóvóit nevezték, 1928-ban indult el. Pestalozzi és az osztrák Joseph Wertheimer nyomdokain haladva a három–öt éves gyermekek többek között beszéd- és értelemgyakorlatokon vettek részt, ezenkívül vallásos erkölcsre és illemtanra nevelték őket. Negyven gyermekkel indultak, és az első nevelő férfi volt, mégpedig Kern Máté óvoda vezető.

A nőnevelés területén is hatalmas csatákat vívott Teréz: tevékenyen részt vett unokahúgával, Teleki Blankával az első nőnevelő intézet létrehozásában, politikai harcot vívott azért, hogy a nők pedagógusképzést kapjanak, 1829-ben pedig iskolát hozott létre a cselédlányoknak, akik gyakran még írni és olvasni sem tudtak. 

Élete során kiterjedt óvodai hálózatot épített, valamint megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. Halála idején több mint nyolcvan kisdedóvó tevékenykedett a Monarchiában, amelyből 11 létrehozásában személyesen is részt vett a grófnő. Ezzel valami olyat alkotott, ami lassan két évszázada stabilan megmaradt. A mai, oktatásellenes és pedagógusgyilkos világban is az óvodarendszerünk az, ami szakmai szempontból a legjobban működik. És ennek az alapjait Brunszvik Teréz rakta le. 

Források: mek.oszk.hu, arcanum.blog.hu, rubicon.hu

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Heritage Images / Contributor

Miklya Luzsányi Mónika