–

Emlékeztek a tangójelenetre az Egy asszony illata című filmből?

Megvannak azok a lépések, az a zene? Imádom a tangót, ami maga a tánclépésekkel elmesélt, nagybetűs, szenvedélyes (és szívfájdító) szerelem.

Ne tévesszen meg benne a férfi látszólagos dominanciája, ő ugyanis valójában a nő igényeit szolgálja: előkészíti számára a lépéseket, hogy élménnyé tegye neki a táncot.

A tangó kialakulása szorosan kötődik a külváros kultúrájához; táncban és zenében egyaránt magával ragadó. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy számos arca, stílusa van ma is – ezekkel ismerkedhetsz meg az Argentin Tangó Táncszínház július 21-i Tango no Tango című estjén.

A napjainkban is táncolt klasszikus forma mellett láthatsz nuevo tangót, neotangót és kortárs tangót – és a zenék is a klasszikustól Astor Piazzolla művein át (amik CSODÁLATOSAK, így, csupa nagybetűvel) ívelnek a jelen tangózenéjéig. Bővebb információkat ITT találsz.

Argentin Tangó Táncszínház – Tango no Tango (Fotó: Lakner Kinga)

Tánc és cirkusz izgalmas kavalkádjától tátva marad a szád

Amit a Duda Éva Társulat csinál, az valami egészen egyedülálló a hazai kortárstánc palettáján. Aki részt vett a tavalyi SzuperWMN-díjátadónkon, annak volt lehetősége ízelítőt kapni lendületes, szemkápráztató előadásukból, a Ramazuriból, ami formabontó módon elegyíti a táncot az akrobatikai elemekkel és a speciális látványvilággal.

Az élőzenével kísért előadás egyszerre nevettet, ellazít és feltölt; a humor és a dráma kéz a kézben járnak benne. És miközben a valóság és a fantasztikum megelevenedik előttünk, a produkció groteszk tükröt tart elénk, amiben fenséges és esetlen emberi vonásaink egyaránt megelevenednek. Aki tehát valami egészen különleges, erős látványvilágú produkciót nézne meg, amiben az előzene is hangsúlyos szerepet kap, az ne hagyja ki a július 19-i előadást! Bővebb információkat ITT találsz róla.

Duda Éva Társulat – Ramazuri (Fotó: Gordon Eszter)

Országhatárokon át ível a varázslatos Körtánc

Persze a műfaji kavalkádból a néptánc sem maradhat ki. Hazánkban pedig kevés jobb tolmácsa van a Mihályi Gábor által vezetett Magyar Állami Népi Együttesnél, amelynek produkciói még azokat is magával ragadják, akiknek némileg távol áll a szívétől ez a műfaj.

Körtánc című produkciójukban pedig rögtön több nemzet népi tánca elevenedik meg: a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, zsidók, cigányok) folklórjából inspirálódva táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket és Magyarországot.

Az itt élő népek művészete ugyanis évszázadokon óta erős kölcsönhatásban él egymással, amelynek eredményeképp egymástól elválaszthatatlan kultúra jött létre.

A július 14-i előadásról ITT találsz bővebb információkat.

Magyar Állami Népi Együttes – Körtánc (Fotó: Váradi Levente)

Ettől garantáltan felpezsdül a véred: ki ne hagyd ezt a szenvedélyes flamenco-előadást!

Mennyi tűz és mennyi szenvedély van a flamencóban! A stílus a XVIII-XIX. század Andalúziájában született, az ott élő cigányok terjesztették el – az ő viselkedésük, életfelfogásuk, fájdalmaik, küzdelmeik és örömeik tükröződnek benne, így tele van heves érzelmekkel és pergő ritmusokkal. Ez a sokszínű művészeti ág (ami zenét is táncot is magában foglal) az érzelmekre hat, a varázsa pedig mindenkit magával ragad.

Az évszázadok során a flamencót számos hatás érte, így – akár a jazz – képessé vált többféle stílust is befogadni. Hazánk egyik legismertebb flamenco-formációja, a FlamenCorazónArte Táncszínház július 17-i, FlamenKoktél című előadásában ezúttal pedig a műfajt latin dallamokkal és a latin jazz ritmusaival elegyíti. A magas művészi minőségre Lippai Andrea és Pirók Zsófia, anya és lánya párosa a garancia, akik mindketten a műfaj avatott művészei. Andrea, az együttes alapítója a Győri Balett magántáncosaként kezdte karrierjét, majd elsőként hozott létre itthon flamenco-táncszínházi előadásokat. Szenvedélyét a flamenco iránt lánya is örökölte: Zsófia hazánkból elsőként végzett Sevillában flamenco szakon, méghozzá a nagymúltú Conservatorio Profesional de Danza intézményben. Közös, vérpezsdítő estjüket a különböző műfajok kiváló képviselői és külföldi vendégművészek teszik még színesebbé. Bővebb információkat ITT találtok.

FlamenCorazonArte Táncszínház – FlamenKoktél (Fotó: Kalló Péter)

Szentesi után szabadon: a legfontosabbat én is a végére hagytam

Jó, legalábbis a személyes kedvencemet… Amit ugyanis a Feledi János táncművész, koreográfus, rendező nevéhez fűződő Feledi Project véghez visz a hazai táncszcénában, az valami zs-e-n-i-á-l-i-s. Lassan pedig már hagyománnyá válik, hogy inspirációként a bartóki szellemiséghez nyúlnak. A Bartók által ihletett Hat tánc című előadás után ugyanis az Esszencia című új darabban a bartóki tiszta forrás éled újjá néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül – különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére, megbecsülésére fókuszál, és a táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon benne. De nemcsak koreográfiájában, hanem zeneiségében is különleges alkotás ez: az előadásban ugyanis a részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominál, amihez az Oláh Dezső Vibratone Quartet Bartók Tizenöt magyar parasztdal zenéjét ütőhangszerre, bőgőre és zongorára ültette át. Bővebb információkat ITT olvashatsz a július 22-i előadásról.

ESSZENCIA - Feledi János-Feledi Project - Oláh Dezső Vibratone Quartet (Fotó: Szigligeti László)

Filákovity Radojka