Ha jókat akarsz harapni a világ legjobb konyháiból, ki sem kell mozdulnod – Öt gasztro-dokumentumsorozat

–

Az elmúlt két hónapban gyakorlatilag ráfüggtem a gasztrotémájú dokumentumsorozatokra. Lenyűgöz, ahogy nézhetem, hogyan készítenek el bizonyos ételeket, legyen szó egy-egy alapfogásról, vagy bonyolultabb, nem mindenhol elérhető ételekről. Nemcsak tanulok belőlük, hanem világot is látok – az online tér sajátos módján. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg étkezés terén korlátozottak a lehetőségeim, és ez is egy jó módszernek bizonyult arra, hogy kielégítsem az evés iránti vágyamat. 

Most elmesélem nektek, mikre függtem rá. Ha utazni nem is volt lehetőségem, néhány távoli vidék receptjét azért már kipróbáltam. 

1. Só, zsír, sav, hő (Salt, Fat, Acid, Heat, Netflix, 2018)

Samin Nosrat, az iráni származású amerikai lány 2018-as dokumentumsorozata az egyik legjobb ebben a témában. A végtelenül pozitív kisugárzású, hedonista, életigenlő nő azonos című könyvéből forgatták a sorozatot az ő főszereplésével, és mennyire jól tették! Samin négy témára osztotta fel a könyvét, és a Netflix is ennek mentén haladt. A só, zsír, sav, hő tematikákat tárgyalva pedig olyan helyekre utazik el, ahol ezeket a legjobban el tudja magyarázni. 

Elrepít bennünket például egy olasz olajfaligetbe, aztán egy parmezán üzembe, majd Japánba, a sómezőkre, illetve Yucatánba a maja méz és a narancs birodalmába, és végül hazatér oda, ahonnan elindult (ez különösen szimpatikus lezárása a sorozatnak), Amerikába, abba az étterembe, ahol először kezdett főzni, majd a saját konyhájában is készít néhány tradicionális iráni ételt az anyukájával. 

Samin közben mesél, mesél, mesél, és mesél. Az életről, az ízekről, az alapanyagok egymásra tett kölcsönhatásairól, és közben az alapoktól magyarázza el a főzést. Egészen könnyű így megérteni, hogyan készülnek a legegyszerűbb és legfinomabb fogások is. Az egyik katartikus jelenet (legalábbis számomra), amikor az olasz mammával a gyönyörű olasz táj előtt eredeti pesztót készít – na, akkor majdnem kicsordult a könnyem, és szinte éreztem a frissen tört szósz illatát.

A Só, zsír, sav, hőt ajánlom azoknak, akik nemcsak élvezni, hanem érteni is akarják a főzést és a közben lezajló folyamatokat.

2. Street Food Asia (Netflix, 2019)

Ó, a Street Food Asia is nagy kedvencem. Legfőképpen azért, mert ellenállhatatlan vonzalmat érzek az ázsiai konyha iránt. A sorozat lényege, hogy Ázsia különböző országainak ikonikus és tradicionális konyháiba és ételeinek világába kalauzol el, megszólítva azokat az embereket, akik évtizedek óta street food konyhákkal foglalkoznak. Nálunk a street foodnak nincs ekkora hagyománya, sőt, leginkább semmilyen hagyománya nincs, de Ázsiában az utcán étkezés tradíció, és fenomenális helyeket kínálnak erre. 

Az epizódokban pedig nemcsak ételeket mutatnak be, hanem mindegyik területhez kapcsolódik egy-egy emberi történet is. Olyan emberek történetei, akiknek már a családja is az utcán árult ételeket, tehát szegény emberekről van szó, akiknek ez jelenti a megélhetést.

Vannak egészen megható, tanulságos részek is – mondhatni, szem nem marad szárazon. A halfejlevest áruló, egyetemet otthagyó fiú sztorijától a százévesen is utcán áruló néni történetéig olyan arcokat láthatunk, amilyenekkel nem találkozhatunk máshol. Közben pedig egy gasztronómiai-kulturális élményt is kapunk.

Olyanoknak ajánlom ezt a sorozatot, akik világot akarnak látni, de most nem tudnak utazni, vagy éppen pont Ázsiába akarnak utazni, és szükségük van egy kis inspirációra.

3. Csokoládéiskola (School of Chocolate, Netflix, 2021)

Igen, a képen a gorilla ehető. Ráadásul az íze finom és édes. Merthogy csokoládéból készítette a világ egyik leghihetetlenebb kézügyességű, legkreatívabb és legtürelmesebb (ami ehhez a foglalatossághoz tagadhatatlanul szükséges) cukrászmestere, Amaury Guichon. Talán te is belefutottál már egy-két videójába, ahol csillagvizsgáló szerkezetet készít csokoládéból, vagy épp egy csillárt. Elképesztő szinten űzi ezt a mesterséget, amihez a világon csak igen kevés embernek van tehetsége.

A csokimester vezényletével egy nyolcrészes cukrászversenynek lehetünk szemtanúi, ahol profik mérkőznek meg az 50 ezer dolláros fődíjért.

A Netflix sorozatában egészen lélegzetelállító csodák születését követhetjük végig. Gombóc Artúr vagy maga Willy Wonka is imádná ezt a sorozatot!

Ajánlom nem csupán édesszájúaknak, hanem azoknak is, akiket lenyűgöz a kreativitás és a kézügyesség.

4. Valaki etesse meg Philt! (Somebody feed Phil, Netflix, 2020)

Bevallom, Phil Rosenthal első nekifutásra nem lett a szívem csücske. Kicsit együgyűnek találtam, amikor elkezdtem nézni az ő főszereplésével készített dokusorozatot, aztán ahogy egyre jobban lekötött az epizódok gasztronómiai sokfélesége, úgy lett Phil is a jó barátom. 

A „Valaki etesse meg Philt” alapötlete roppant egyszerű: középkorú fehér csávó körbenyalábolja a világot, és iszonyú jókat kajál, közben pedig felfedezi a legjobb helyi étkezdéket, éttermeket. Ezzel olyan nagyon nem lehet mellélőni, ugye?

Nem sikerült most sem.  

Bár lehetne unalmas, vagy lehetne végtelenül irritáló is a fazon, a Philből áradó gyermekded együgyűség szerethetővé teszi a figuráját. A helyek, ahová ellátogat pedig tényleg izgalmasak, és olyan ételeket mutat meg, amiktől a nyálam is kicsordul.

Ajánlom világutazóknak vagy a nagyvilágba elvágyódóknak.

5. Mindent a tacóról (Taco Chronicles, Netflix, 2020)

Amikor belekezdtem ebbe a sorozatba, arra gondoltam, hogyan lehet két évadon át a tacóról beszélni? És képzeljétek, lehet. 

Ennek a tradicionális ételnek annyiféle változata van, amikről még csak nem is hallottál, és a Mindent a tacoról (vagy eredeti címét lefordítva a Taco-krónikák) bele is megy a sűrűjébe, leás a gyökerekig. Közben a Street Food Asiahoz hasonlóan nemcsak az ételekről mesél, hanem emberi sztorikat is bemutat az ételkészítés mögött. Az pedig csak a hab a tortán, hogy belehelyezi csodás helyszínekbe, és olyan kulturális közegbe is, amiket feltehetően akkor sem látnánk, ha nagyon sokat utaznánk.

Ezek miatt én annyira ráfüggtem a Taco-krónikákra, hogy kénytelen voltam otthon azonnal tacót gyártani a magam glutén- és tejmentes módján. Hát, bevallom, nem volt ugyanaz az élmény, bár itt, Magyarországon nem is igazán tudom, lehet-e kapni brutáljó tacót. (Ha ti tudjátok, áruljátok el!)

Ajánlom a mexikói konyha szerelmeseinek, és azoknak, akiket érdekel a taco mint popgasztro-kulturális élmény.

Szentesi Éva

A sorozatok jelenleg elérhetők a Netflixen!