„Fagyott” váll, sajgó könyök, beszűkült mozgás – Neked is ezt hozta a home office?

–

Mit próbáltam ki eddig?

Sorolom: fasciaterápia, hőkamerázás, gépi masszírozás, elektromos stimulálás, kollagéninjekciók, nyújtás, torna szárazföldön és vízben, Pilates, jóga, szteroid-injekció, háromféle tapasz és jó pár doboz fájdalomcsillapító. Nagyjából ezeket vetettem be eddig, hogy az életem a korábbi, normálisnak nevezhető mederben folyjon mozgásszervileg. A gépi masszírozás volt a legemlékezetesebb, kis híján fejbe rúgtam szegény terapeutát, annyira fájt a kezelés – de mint mosolyogva és egyébként igen barátságosan megjegyezte, pontosan ezért áll a páciensek mögé.

Orvosi diagnózisom is van: fagyott váll-szindrómásnak nyilvánítottak.

De mi is ez, és hogyan lehet kijönni belőle – meg az amúgy napjainkban népbetegségnek számító gerincproblémák ördögi köréből?

„Örülök a kérdésnek, mert itt tényleg tisztázni kell a fogalmakat” – mondja dr. Gyarmati Erik ortopéd-, trauma- és sport szakorvos.

A fagyott váll (frozen shoulder)-szindróma kétségtelenül misztikusan hangzik, és az emberek alapvetően szeretik a miszticizmust. Ráadásul sokan diagnosztizálják magukat. Sokan jönnek már eleve úgy, hogy nekik fagyott váll-szindrómájuk van. Ez egyébként tényleg létező betegség, de sokkal ritkábban fordul elő, mint gondolnánk. A kezdődő panaszokat – ha nincs különösebb okuk – sokszor bizony a szakma is ekként kezeli. Nem igazán tudjuk, miért alakul ki ez a betegség: kiválthatják külső tényezők, műtétek sérülések, de alapvetően hajlammal kell rendelkezni hozzá.

Ilyenkor a váll környezetében gyulladásban lévő szövetek befagyasztják a vállat, azaz mintegy habarcsszerűen körbevesznek mindent. Mivel a kiváltó okot sem ismerjük sokszor, így a betegség kezelése is igen nehéz.

Van, hogy sebészetileg oldják fel ezeket a kötöttségeket, ám sokszor ennek is csak átmeneti hatása van. A folyamat általában két-három évig tart és magától oldódik: utána a vállban egyszerűen visszatérnek a funkciók” – sorolja az ismérveket dr. Gyarmati Erik.

Imádjuk a masszázst, de elhanyagoljuk a gyógytornát

„A vállproblémák hátterében azonban sokkal gyakrabban áll valamilyen más okból keletkező izom-, ínfájdalom” – hangsúlyozza a szakorvos.

„Az egyértelmű okokat, sérüléseket, túlterheléseket, húzódásokat, gyulladásokat most tegyük félre; ezenkívül a leggyakoribb okok a nyakból eredő eltérések.

Az ülőfoglalkozás, a home office kétségtelenül növelheti a vállpanaszok esélyét.

Erre külön diagnózis is van: cervicobrachialgia (nyakból induló vállpanaszok). A nyak, a váll, a felső végtag izomzatilag elég szoros összeköttetésben áll egymással, így bármelyik területen keletkező feszülő izom húzza magával a többit is, ezért általános izomfájdalmak, feszülések keletkeznek ezen a területen. A nyakból eredő fájdalmak hátterében természetesen állhatnak nyaki-, gerinc-, csontszerkezeti- vagy porckorong- eltérések, ezeket esetleg idegsebésznek kell kezelnie. Nyaki panaszok esetén nem ritka a felső végtagba kisugárzó fájdalom, ami ügyetlenséggel jár. Ortopéd vizsgálat kapcsán ezeket igyekszünk differenciálni, megállapítani, honnan ered a panasz és ennek megfelelő terápiát választani” – folytatja a szakember.

Ami a lehetséges megoldásokat illeti

„Ha alapvetően nincs olyan súlyos csontszerkezeti eltérés, amit műtét nélkül is meg lehet oldani, akkor általában a teljes gyógyulás is elérhető, és törekedni is kell a teljes nyak-váll funkció visszanyerésére, hogy sokáig panaszmentes lehessen a terület” – hangsúlyozza dr. Gyarmati Erik.

„A terápiának fontos részét képezi az izom lazítása, amit különböző eszközökkel vagy manuálisan tudunk elérni. E téren széles a spektrum: a helyi injekciós kezeléstől a különböző fizikoterápiás eszközökön túl a masszázsig, a manuálterápia is sokat segíthet a panaszokon”

– nyugtat meg a doktor úr.

„A páciensek hajlamosak előnyben részesíteni a passzív terápiákat, a kényeztetést (masszázst), de nem szabad megfeledkezni a gyógytornáról sem! A teljes gyógyuláshoz és a hosszú távú eredményességhez nélkülözhetetlen, de a tornát érdemes személyre szabni” – fejezi be dr. Gyarmati Erik a tájékoztatást.

Népbetegség

Ballagó Enikő gyógytornász is szinte népbetegségnek mondja a hanyagtartást, főleg az 50+-osoknál és a még idősebbeknél figyelhető meg ez a tendencia.

„A fiatalok szerintem tudatosabbak, jobban odafigyelnek a tartásukra. A középkorúak közül viszont sokan állnak púposan, előreesett vállal, lógó fejjel, azaz az ülőmunkát végzők szokásos, berögződött tartásával. Az utóbbi hónapok home office-os időszaka sok váll-, kar-, könyök- és csuklóproblémát eredményezett, az egérhasználat miatt túlterhelődött izomzattal is sok gondjuk van a pácienseimnek” – sorolja a gyógytornász.

„Hiszen nem is csináltam semmi különöset, mégis fáj a karom”

– ezt szokták mondogatni Enikő páciensei.

Ám bizony csak kiderül, hogy „dehogynem csináltunk”: a home office-ban órákig dolgoztunk a gép előtt, egérrel, karalátámasztás nélkül, hokedlin ücsörögve. Otthon hajlamosabbak vagyunk elkényelmesedni, a földön ülve, vagy a kanapén gubbasztva dolgozunk – ezeknek bizony érzékelhető hozománya a vállproblémák megnövekedése.

Az egész felkart és vállövet érintő helyzet lefolyása könnyedén leírható: először picit fáj a váll, a nyak, de erre általában még csak legyintünk: „tegnap túl sok volt a munka, majd elmúlik”. Próbálunk a tartásunkon korrigálni, de sokszor nem igazán jól.

Nem állunk fel, holott a több órás mozdulatlanság ellensége a szöveteinknek. Ilyenkor a kötőszövetek kiszáradnak és összetapadnak, rugalmatlanná válva pedig akadályozzák a helyes mozgásokat. Pedig egy óra alatt öt perc is elég lenne, hogy egy kicsit megnyújtóztassuk a hátunkat, karunkat, derekunkat, tehát a testünket kihozzuk a statikus helyzetből.

„Ha begyullad a vállízület körülötti kötőszövetes terület, az ember a fájdalom elkerülése érdekében nem mozgatja – de ezzel csak rosszabbodik a helyzet, mivel a beszűkült mozgás fokozódik”

– sorolja Enikő a tapasztalatait.

És máris ott csücsülünk az ördögi kör közepén…

Tényleg csak ki kéne menni egy kicsit gyalogolni?

„Mostanában elég sokan jelentkeznek könyökfájdalommal, ez is az órákig tartó, számítógép előtti munka és kattintgatás eredménye” – mondja Ballagó Enikő, akitől praktikus tippeket kértünk, akár otthoni megvalósításhoz is.

Íme, Enikő tippjei:

• Egy laptopnál persze nehezen kivitelezhető, hogy ne lefelé nézzünk munka közben, ha pedig megemeljük, akkor a touchpadot nehéz használni… A kar alátámasztása, az ergonomikus egér használata, a párnás egérpad éppen ezért erősen javallott.
• Fájdalom esetén, mielőtt a gyógyszerekhez nyúlunk, kicsit lehűthetjük a sajgó testrészt. Bár régebben a melegítést javasolták, ám azzal akár a gyulladást is fokozhatjuk a területen. Viszont a nem túl hideg, csak a sima hűtőben tartott jeges zacskó textilbe csomagolva segíthet.
• Magunknak is átmasszírozhatjuk – naponta többször is – a problémás területeket, a felkart, nyakat, trapézizmot – és ami tényleg fontos: kímélet helyett mindenképpen mozgassuk, tornáztassuk valamennyit ezeket a testrészeinket!
• Az éjszakai nyugalomért a kar alápolcolása, kispárnával kitámasztása is jó megoldás.
• És persze ott vannak a tapaszok, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek tüneti megoldások, ám magát a problémát nem oldják meg!

„Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg nehéz eljutni gyógytornászhoz, de akár egy online konzultáción is meg lehet mozgatni a vállat. Fontos, hogy semmiképpen sem az interneten található videók alapján kezdjünk neki!” – emeli ki a gyógytornász.

Milyen is a vállunk, és miért gyógyul annyira lassan – sokszor évekig is?

A vállízület az emberi test egyetlen olyan ízülete, ahol az összes létező ízületi mozgást meg tudjuk csinálni. Mozgásbeszűküléskor annak iránya is jelez nekünk: előbb mindig ott vesztünk mozgástartományt, amely a mindennapos használatot még nem igazán akadályozza. Viszont sajnos ez a melegágya az elhanyagolásnak és így lesz egy idő után több irányú is a szűkülés.

Dudás Zoltán masszázsterapeuta nem köntörfalaz, amikor hazánkfiai általános mozgásszervi állapotáról kérdezem.

„Ha egy szóval akarnám összefoglalni a helyzetet: lehangoló. Természetesen vannak kivételek, de az emberek nagy része sajnos elhanyagolt, tunya, keveset mozog, kötött, merev és folyadékhiányos, de a kényelmesség, sőt, a lustaság emlegetése se lenne túlzás” – sorolja lehangoló tapasztalatait Dudás Zoltán.

Kanyarodunk rá minden gondok eredőjére: az ülésre – amelynek ma már kimutathatóan rengeteg mozgásszervi hatása van.

„Egyszerűen nem arra születtünk, hogy üljünk”

– jelenti ki Zoltán. „A sok üléssel a test mindkét oldalán, elöl és hátul is kialakul egy általános kötöttség, az rögzül, a rossz tartás mellékhatásait, szövődményeit pedig igen hosszan lehetne sorolni.”

De térjünk vissza a költözködésem eredményére, a befagyott vállamra!

„Ennek előzménye általában egy vállízület körüli gyulladás – ez egy igen pontos kórkép. Ám befagyott váll-szindrómája valójában sokkal kevesebb ezzel diagnosztizált embernek van!

Minden befagyott váll mozgásbeszűküléssel jár, de nem minden mozgásbeszűkülés jelent befagyott vállat.

„Ami a megoldási lehetőségeket illeti, az enyhe szűkületeket manuális masszázzsal és passzív kimozgatással még rendbe lehet hozni. Ha a vállöv vagy az ízület már nagyon kötött, vagy a páciens nagy mértékű beszűküléssel jön, akkor erőteljes kimozgatás, gyógytorna, lökéshullám-terápia szokott szóba kerülni, ám mire eljutunk idáig, még mindig igen sokféleképpen segíthetünk magunkon. Sokszor egyszerűbben, mint gondolnánk” – tájékoztat a szakember.

Séta, séta, séta és séta

Először is gyalogoljunk, mert a láb mindig kéznél van! De ne kirakatokat nézegetve, araszolva sétálgassunk, hanem rendesen felöltözve, erőteljes tempóban, akár kisebb szakaszokat teljesítve. Nagyon jó hatású a kétbotos nordic walking, amikor a két kar az egész testet erőteljesen megmozgatja, azonban fontos, hogy ennek technikáját helyesen sajátítsuk el.

„Ha pedig a home office elkerülhetetlen, otthon, munka közben, tudatosan álljunk fel óránként”

– hangsúlyozza Zoltán (aki legszívesebben még az órát is beállíttatná, hogy el ne felejtsük…)

Öt-tíz percen át nyújtózkodjunk, végezzünk pár guggolást, döntést, hajlítást, sétáljunk át a másik helyiségbe! Ugye, hogy utána már nem is fáj annyira a vállunk?

Én, jelentem, haladok – hetente kétszer Pilates, a köztes időben nyújtásokat végzek. Most, 2021 tavaszának hajnalán, már majdnem teljesen a fejem fölé tudom nyújtani a jobb karomat is, és már csak pár centi hiányzik, hogy a földön fekve a talajhoz tudjam érinteni…

Kocsis Noémi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/jeffbergen