–

Amikor nekifutottam a karácsonyi „kincskeresésnek” a zeneiparban, még nem tudatosult bennem, hogy a karácsonybiznisz nem csupán giccset termel, hanem emberiség, hallószervek és mindenfajta jóérzés elleni gaztetteket is.

Rögtön kezdésnek a fent említett szalagtépő kedvenc és a világ legidegesítőbb telefonhangja, a Crazy Frog vadházasságából született gyermekkel indítanék,

akit minden bizonnyal kiközösítettek egy vidéki lagziban, mert csak annyit tudott mondani, hogy „ring ding ding ding ding baa-baa”, és a szinti mellett gázos lufikat szíva felpörgetett lírai tenorban álmodta újra a Last Christmast.

Azt pedig képtelen vagyok megfejteni, hogy a Mikulás miért van bebörtönözve a klipben, és miért pont erre a delíriumos rajzfilmfigurára bízták a kiszabadítását… arról nem is beszélve, hogy hogyan is passzol mindez még össze egy szerelmes karácsonyi számmal. Sakk, matt…

A hülyén torzított hangoknál elidőzve kénytelen vagyok megemlíteni az amúgy néha egész kedves dalokat produkáló Alvin és a mókusok című rajzfilmsorozat három főszereplőjének (Alvin, Simon és Theodore) kegyetlen támadását a Christmas Don’t Be Late című és szép múltú karácsonyi szám ellen. A karácsony szépsége és a cukiság fokozása jegyében ugyanis e feldolgozásukban

a hangmérnök rettentő mód túltolta a gyorsító és torzító kart a keverőpulton, aminek a következményeként valószínűleg minden üveggömb szétrobban a karácsonyfánkon,

még ha mi kibírjuk is valahogy. Tényleg csak azok hallgassák, akiknek az idegeit nem viselte meg túlzottan ez az év… Ja, senki?!

A kedves gyerektartalom után kissé éles váltással elbarangolnék az úgynevezett felnőtt tartalom felé és ajánlanám megdöbbenésre a méltán ismeretlen Basshunter Jingle Bells-feldolgozását, amely véleményem szerint egy hüttében teljesen berúgott zsé kategóriás DJ keverésében az ikonikus Wham!-dal videóklipjének pornhubos, Való Világ-os újraértelmezésével születhetett meg.

A karácsony öröme és izgalma jelen esetben egy nagyobb gangbang előtti rákészülést idéz. Igaz, mindenki másképpen ünnepel, de azért na!

Hasonlóan biztosítékot kiverő, ámde igen „vonzó” képi világgal vétette magát észre a Pussycat Dolls az eredetileg sem túl izgalmas Santa Baby című szám „egyedi” feldolgozásával. A sztriptízbáros, rúdtácos miliőben talán a lehető legmesszebb sikerült kergetniük a karácsony szellemét, de talán kicsit jobban bevonták a muriba az ünnepekbe belefáradt családfőket… Na nem zeneileg, az biztos:

Ha már a kissé extrém karácsonyi, egyben párkapcsolati feldolgozásoknál járunk, egyszerűen nem lehet kihagyni azt az opust, amely egy nagyon is komoly témát feszeget, és dermesztő belegondolni, hány gyereket érinthet a szülők alkolizmusa… Sajnos John Denver Please Daddy (Don’t Get Drunk This Christmas) száma érzékenyítés helyett elvonja a figyelmet a problémáról, egy totális zenei katasztrófa karácsonyi countryba oltva.

Hát ezt meghallgatva szerintem ember nincs, aki nem nyúl rögtön a pohár után a sokktól…

Íme, a kissé kontraproduktív szám:

Ha már teljes a gyermeki zavar, akkor viszont folytatnám a sort a mindössze ötéves Michael Jacksonnal, akit a Jackson 5-ból kiemelve megajándékoztak egy, a korához és az ünnephez képest egyaránt bizarr számmal. Ebben – az amúgy zeneileg is igen gyenge dalban – a kis Michael nem mást énekel el, mint hogy előző éjszaka kikukkolta, hogy édesanyja csókolózik a Mikulással, és bizony el is mondja az apukájának ezt a bensőséges jelenetet. Hát találgathatnék, hogy ez egy aranyos poén-e, amiben az apuka a szakállas bácsi, vagy csak egy gyermeki álom, de mindenképp előrevetíti szegény gyerek felnőttkori problémáit. Arról már nem is beszélve, hogy ezt valóban hallgatnia kellett egy csomó gyereknek… is?! Az egyetlen jó pont egyébként a kis Michael kedves hangja, bár erre nem volt érdemes koptatnia.

Apropó hang és zenei tehetség! Sajnos be kellett válogatnom egy egészen kivételes képességű énekesnőt is, aki meggyőződésem szerint az egyik legnagyobb tehetség a szakmájában, függetlenül attól, hogy rengeteg száma nem az én világom. Lady Gagát elég csak leültetni egy zongora mellé, és lenyűgöző, egyedülálló produkciókat képes lenyomni akár félálomban is. De akkor ezt a karácsonyi borzadályt vajon hogy volt képes elvállalni?

Ez az a dal, amelyben a karácsonyfát finom falloszként üdvözli Gaga.

Borzongjatok velem!

Ha már a felkapott női énekeseknél és agyonjátszott slágereknél tartunk, akkor szerintem kihagyhatatlan a listából Mariah Carey All I Want For Christmas Is You száma, de megértem, hogy legalább olyan szorosan kötődik sokak számára az ünnephez, mint a White Christmas, a Feliz navidad, a Jingle Bell Rock, vagy a Silent Night. Arra viszont nincs mentség, hogy erről még egy bőrt lehúzva Carey maga mellé vette az elég gyengén muzsikáló ifjú Justin Biebert ugyanennek a számnak a feldolgozására. Nem csupán zeneileg lett sokkal gyengébb, de a klip önmagában is bizarr: egy bevásárlóközpont (jaaaaaj) közepén

Mariah alulöltözött mikuláslányként kacsingatva énekel Justinnak, akinek több sem kell, felhevült éneklésbe és őrült vásárlásba kezd,

hogy közben erőteljesen reklámozza az új Nintendót, és a beözönlő tömeggel ünnepeltethesse magukat.

Most pedig következzen egy kis csemege a Star Wars-rajongóknak!

Mondjuk, lehet, hogy ezután a dal után újragondolják imádatukat…

Nehezen hihető számomra is, de igaz: valaha kiadtak egy egész Star Wars karácsonyi albumot, amelynek az egyik számát szeretném a figyelmetekbe ajánlani. Ebben nem mást, mint a kis centrifugarobotot, R2-D2-t köszöntik nagy lelkesedéssel az ünnep alkalmából, és gyermekkórus biztosítja őt végtelen szeretetéről. Természetesen nem maradnak ki a robot hangeffektjei és C-3PO csipogása és beszéde sem. Bevallom, háromszor kellett nekifutnom, hogy végighallgassam, és bizton állíthatom, hogy nem érte meg.

A legvégére hagytam egy igazi csemegét, amelyben Joel Grey olyannyira odavan a karácsonyért, hogy megénekli, milyen módon tartja majd egész évben. A nem kicsit perverz módszere, hogy felönti a parkettát, illetve bekeni az ajtókat és ablakokat is ragasztóval, amelybe

majd jól odaragad a Mikulás, a szavaival élve úgy, „mint a légy a légypapírra”, és akkor neki szuper lesz az egész éve.

Tele ünneppel, boldogsággal, ajándékokkal, örömmel. Ráadásul gyermeki hangon, boldogan dolgozza ki dalba szedve a várva várt ajándékozó bebörtönzését. Hát íme, az I’m Gonna Put Some Glue ’Round the Christmas Tree (So Santa Claus Will Stick Around All Year) című kedveskedő kegyetlen opus:

Ezen kívül még megannyi zenei csodát rejt az ünnep és az internet, de mindet képtelenség felsorolni, legfőképp végighallgatni, ha ép füllel és elmével akarunk tovább készülődni a karácsonyra.

Ha pedig ezek után – érthető módon – szeretnétek jó karácsonyi dalokat hallgatni, akkor kattintsatok erre az írásra, amely tavaly ilyenkor született, és tartalmaz egy ma is aktuális és remek Spotify-listát az alkalomra!

Marossy Kriszta

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/SebastianGauert