Céltáblája a hazug idill – Marilyn Manson, akitől nem lesznek édes álmaid

–

Kicsoda Marilyn Manson?

Brian Hugh Warner 1969. január 5-én látta meg a napvilágot az Ohio állambeli Cantonban, szülei egy szem gyermekeként. Keresztény iskolába járt, ott ismerkedett meg a rock és a metál műfajával: a tanárok lejátszottak az osztálynak különböző zenéket elrettentésként, azzal a felkiáltással, hogy ez mind a sátántól ered.

Az erős tiltás, a szigor és a megfélemlítés azonban pont ez ellenkező hatással járt a kis Briannél. Beatlest, Black Sabbathot és KISS-t kezdett hallgatni, utóbbi élete első koncertélménye volt tízéves korában, ami nagyon lenyűgözte, és későbbi munkásságára is hatással volt. Majd felfedezte David Bowie-t, aki szintén fő inspirációforrása lett. A kifejezetten intelligens, ám nehezen kezelhető gyerek nem tudott beilleszkedni a merev, keresztény iskolai közegbe, majd végleg úgy döntött, hogy nem akar a része lenni az általa álszentnek, kétszínűnek és súlyosan korlátozónak nevezett rendszernek.

Érdekes, és talán ironikus is, hogy Manson életében először Jézusként lépett színpadra – egy iskolai darabban, hatéves korában. Az előadás végén azonban a rajta lévő köpeny lecsúszott róla, ott állt a közönség előtt teljesen meztelenül. Mansonban ekkor eltört valami. Egy későbbi nyilatkozata szerint nagyon nehezen tudta feldolgozni a történteket, innen is eredeztethető mély vallásellenessége.

Marilyn Manson (and the Spooky Kids)

Az iskola után Manson írással kezdett foglalkozni, novellákat és verseket írt, ám ezek nem hoztak nagy sikert. Ezután zenei újságíróként dolgozott, és tulajdonképpen ennek köszönheti a karrierjét.

1989-ben megismerkedett Scott Putesky gitárossal (ő Daisy Berkowitz néven futott), akivel megalapították a Marilyn Manson and the Spooky Kids nevű zenekart. Munkája során Manson interjút készíthetett a Nine Inch Nails zenekar frontemberével, Trent Reznorral, akinek Marilyn odaadta a demókazettájukat. Az épp kiadót alapító Reznor felfigyelt a tehetséges zenészekre, és elsőként szerződtette nothing nevű lemezkiadójához, 1993-ban. Szoros barátság alakult ki a NIN vezetője és Manson között, Reznor volt a producere az első nagylemezüknek, amelyet Trent Los Angeles-i házában rögzítettek, amely (erről bővebben itt olvashatsz) a Manson-gyilkosságok színhelye volt. Az album a Portrait of an American Family címet kapta, és rögtön óriási sikert aratott.

A világhírnévre két évet kellett várniuk, 1995-ben jelent meg ugyanis a Smells Like Children című albumuk, amelyre az első lemez továbbgondolt dalai mellett egyéb feldolgozások is kerültek. Többek között az Eurythmics diszkószámának, a Sweet Dreams (Are Made of This) feldolgozása, ami hatalmasat robbant, és a mai napig az egyik legismertebb daluk.

A szépség és a szörnyeteg

A bizarr smink, a hosszú, fekete haj, a félelmetes, merész jelmezek, színes kontaktlencsék, szilikonbeültetések és testi csonkítások mindig megtalálhatók a Manson-repertoárban. A koncertjeik és a videóklipjeik nem csupán a zenéjük átadásának eszközei, hanem egyfajta performance-ok, amikben nem nehéz felfedezni Bowie hatását. Amit David elkezdett, Manson elvitte a falig. A cél mindig a polgárpukkasztás, a meghökkentés, a hatás kiváltása és az üzenet átadása volt. Manson filozófiájának megjelenítése a földi pokolról.

Első fellépésükön például Manson egy Marilyn Monroe-t ábrázoló pólóban és horogkereszttel a homlokán jelent meg – utalva névadóira: a színésznőre és Charles Mansonra, a gyilkos szektavezérre, akinek valóban horogkereszttetkó virított a homlokán.

Ám ezek célja sosem a gyűlöletkeltés, a rasszizmus vagy egyéb szélsőséges ideológiák propagálása volt. Manson a hazug idill elleni lázadás jelképe, ő szimbólumokon és performance-okon keresztül teszi kritika tárgyává a társadalom felszínességét és álságosságát.

„Az emberek szeretnek bíráskodni, mivel amíg mások fölött ítélkeznek, addig nem kell a saját nyomorult életükkel foglalkozniuk. Ránk mutogatnak ahelyett, hogy magukba néznének” – nyilatkozta egyszer.

De nemcsak zenéjük és előadásmódjuk, hanem a művésznevük is erős szimbolikával bír. Manson mellett a zenekar többi tagja is a szexszimbólum + gyilkos logika szerint választott nevet magának. Így lett például Scott Puteskyből Daisy Berkowitz, Jeordie White-ból Twiggy Ramirez, vagy Perry Pandreából Zsa Zsa Speck.

Mint a Manson-produkciók, ez is jókora társadalomkritikát hordoz: Mansonnak feltűnt, hogy a média ugyanúgy sztárt csinál egy gyönyörű nőből, mint a véres tömeggyilkosokból, kvázi „egy polcra” helyezi őket. Erre a kettősségre hívja fel a figyelmet a névválasztásuk.

Botrány botrány hátán

A Marilyn Manson-banda akármerre járt, útját heves tiltakozás övezte. Elsősorban a keresztény vezetők emeltek szót a zenekar és Manson ellen, de a koncertjük elleni tüntetések sem voltak ritkák.

Ez egyrészt nem meglepő egy olyan zenekar esetében, amely harmadik nagylemezének az Antichrist Superstar (Antikrisztus szupersztár) címet adta, másrészt Manson nemegyszer ment el addig, hogy önmagát vagdossa a színpadon, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Ezen felül a sátánista egyház tiszteletbeli papjává avatta (bár Manson nem vallja magát sátánistának), így egészen érthető a keresztény körök finoman szólva heves ellenérzése.

Magyarországon legutóbb 2017-ben adott koncertet, és a Manson körüli hisztéria az évek alatt némileg csillapodott ugyan, de a hazai keresztény közösség is tiltakozott a fellépése ellen.

Azonban legnagyobb botrányukhoz, ami konkrétan a zenekar létét fenyegette és majdnem véget vetett karrierjüknek, mégsem volt közük.

1999-ben két tizenéves fiú mészárlást rendezett a középiskolájukban, Columbine-ban, aminek tizenhárom áldozata volt. Az emberek ezelőtt is okolták öngyilkosságok miatt Mansonékat, ez az eset azonban más volt. Olyan pletykák terjedtek, hogy a fiatalok Manson zenéjének hatására tervelték ki szörnyű tettüket, ezt a feltételezést azonban azóta sem bizonyították. Mégis, a halálos fenyegetések miatt félbeszakították a turnéjukat, és huszonnégy órás védelemre szorultak. A bandának egy időre teljesen vissza kellett vonulnia, és csak a következő évben jött ki új albummal, aminek fő témája természetesen a bűnbakkeresés és a halálkultusz volt.

Ugyanaz, mégis mindig új

Szerintem ez Manson titka.

Hogy a lényeg nem változott, mégis időről időre új köntösbe tudja csomagolni. Az iszonyatosan sikeres kezdeti korszak után saját magánéleti válságát foglalta lemezbe, majd a krízisen túljutva újabb ütős albumot dobott piacra. A 2019-es anyag pedig tovább görgeti az amerikai álom leleplezését, a „bűnös ország” ezúttal a God’s Gonna Cut You Down című dal erős countrybeütésével kap egy mellbe rúgást.

Mansont lehet nagyon szeretni és nagyon utálni

Ám a semlegesség szinte lehetetlen. Annyira sarkos gesztusokkal, szövegekkel és klipekkel operál, hogy nem lehet elmenni mellette szó nélkül. És ez a lényeg. Marilyn Manson művészetének halála a közöny. Ez a veszély pedig egyelőre nem fenyegeti.

Dián Dóri

Forrás ITT, ITT és ITT.

Kiemelt kép: Getty Images/David Wolff-Patrick/Redferns