Érdekességképp mondom, hogy majd egy évszázaddal Kosztolányi után, a kétezres évek derekán egy nemzetközi szóversenyen a legédesebben csengő magyar szónak a cipőfűzőt választotta egy nemzetközi zsűri, a legviccesebben csengő szavunknak pedig a „bocsi”-t találták. Ezt annyiban tudom alátámasztani, hogy annak idején a tesóm német cserediákja is furamód megőrült ezért a szóért, és nem győzte ismételgetni, hogy bocsi. Azt mondta, azért, mert olyan vicces, „maffiafőnökös” hangzása van. 

2007-ben egy német folyóirat a világ nyelveit versenyeztette, nemcsak hangzás szempontjából, hanem etimológiai értelemben is. Ezen sajnos mi, magyarok nem indultunk, ellenben fantasztikus szavak voltak versenyben – nagyon erős volt a mezőny. A győztes egy török szó lett: yakamoz, jelentése vízen tükröződő holdfény, majd a kínai hu lu lett a második, aminek a jelentése: szuszogva, mélyen alszik. Egy másik nyelvjárás szerint viszont azt jelenti: horkol.

Az afrikai baganda nyelvből származó volongoto, azaz kaotikus lett a harmadik. Nekem még a norvégok szava is nagyon tetszett, az oppholdsvaer, azaz eső utáni fény, és fantasztikus a brazilok portugál szava, a saudade is, aminek a jelentését nehéz egy szóban összefoglalni, ugyanis egy érzést takar.

Melankolikus, szomorú érzés, amikor sóvárogsz valaki vagy valami után, ami messze van tőled térben, időben. 

Mi is megkérdeztünk novemberben titeket, hogy milyen magyar szavakba vagytok szerelmesek. Íme, a magyar kommentelők válasza (a számozás nem helyezés, csupán a kommentek sorrendiségét takarja). 

1. „Karattyol, kedvenc növénynév pedig a terjőke kígyószisz.”

 2. „Szederinda. És imádom hangosan kimondani, amikor pilinkél a hó.”

 3. „A kétéves fiam imádja az ikerszavakat, amióta csak elkezdett beszélni! Zeg-zug, illeg-billeg, bármi jöhet neki. Én azokat szeretem a legjobban, amik szeretteimhez köthetők: egyik nagymamámhoz például a pacuha vagy az elcsámborog…”

4. „Az én nagymamám szava az »Istókuccsa«. Az Isten bizony helyett használja.”

5. „Általában a hosszú mássalhangzós szavak tetszenek. Szellő, libben, zizzen, szisszen, pillanat. Vagy az olyan, aminek kedves a jelentése: napocska, boldogság, lélek, harmatcsepp… így hirtelen. A magyar csodás nyelv.”

6.

„Kedvenc hangzás: szitakötő. Ijesztő hangzás: ördögbőrvödör. Ezzel a szóval a sógornőm egy külföldi útja során ijesztette el az erőszakosan kéregető gyerekeket, persze kellő hangsúly és zord tekintet kíséretében.”

7. „Pillangó, bordó, csecsebecse, karcos, királylány, testvér, babrál, fülemüle, káprázat, kilibben.”

8. „Bandukol. Valamiért imádom ezt a szót!”

9. „Drága barátnőm ízig-vérig szacsvai lány, az illogatunk szót használja, amikor csak úgy kicsit pálinkázunk. (Teszem hozzá, akkor is ezt használja, amikor eléggé berúgunk.) Szerintem az egyik legszebb szó a világon.”

10. „Kackiás bajusz és a loncsos, lompos és bozontos, piszén pisze kölyök mackó. Csodálatos magyar szavak!”

11. „Negyedikesként az olvasókönyvemben szerepelt az »összeszuporítva« szó, amit azóta nem láttam sehol. Elméletileg az összezsúfolva szinonimája.”

12. „Futosgál (szaladgál, de leginkább kisgyerekre mondják). Drága nagynéném baranyai lány volt, valahonnan Beremend környékéről származott. Neki volt ez a szava!”

13. „Ramaty, kamaty, tráta, botorkál, vityilló, pitymallat, ketyere, kütyü, tócsni, sercli, gyürke. Abszolút kedvenc az ostoba, mert annyira kifejező. Három nyelven beszélek, és a magyarnak egyik sem ér a nyomába se!”

14. „Nekem a kacskaringós abszolút kedvenc, aztán álommanó, hencsereg, estvéledni (erdő mellett…), hűhó és az összes hangfestő szó, mint a libben, csattan, csitteg, berreg, robban, na meg motoszkál, fityfene, és az atomabszorpciós spektrofotométer.”

15. „Kedvenceim az elhallások, anyukámé anno a »cocializmusban«: ha tábor tűt valahol (ha tábort üt). A nagyobb fiam pedig oviban: »suttog a szennyes zöld erdő«”.

16. „Nekem sokáig a Hétszünyű Kapanyányi Monyók volt, aztán kiderült, hogy gyerek koromban kicsit elhallottam, és van jelentése.”

17. „Szeretünk kóricálás közben tócsnit nyammogni, újbort illatolni, csámborogva semmiségekről karattyolni, miközben gerlék fülbemászó burukkolását hallgatjuk a Duna-parton.”

18. „Okvetetlenkedik, zsezseg, ténfereg, csacsog, fecseg. De azt is imádom, hogy a férfi szóra mennyi szinonima van: mókus, muksó, ipse, forma, tag, ürge pali, pasi, pasas, hapi, hapek, krapek, szivar stb.”

19. „Katyvasz, diribdarab, rekettye, karattyol, kuruttyol, galiba, guriga, gurgulázik, gyurgyalag… Jaj, de szép a magyar nyelv!”

20. „Szöszmötöl. A kicsi lányom szerint möszmösz van zokni után a lábujjak között, így ő akkoriban möszmötölt. De kuckolódni, pockolódni, hömbölögni is szoktunk.”

21.

„Egyszer az akkor négyéves fiam azt mondta nekem: »Bocsánat, hogy elkószáltam!« Majdnem megzabáltam.”

22. „Porcika! A legcukibb ever, személyes kedvencem a nagyink korabeli tróger, annyira kifejező!”

23. „Nekem a tilinkó! Mindig mosolyognom kell tőle!”

24. „Gurgulázik, barangol, epekedik, ékes, fintorog, durmol, hecsedli, baktat, hömpölyög, somolyog, sompolyog, szépapám, hetvenkedik, bugylibicska, kémlel, tornác, iszkol, bóbiskol, toporog, hajnalhasadás, kintornázik, virul…”

25. „Slattyog, szüttyög, lilleg, csattanó maszlag, szívem szottya.”

26. „Kacor, vackor, cickány… hm, lehet, hogy macska vagyok?”

27.

„Nagyapám sokáig nem volt hajlandó TV-t venni: »Minek az nekem, öreganyád öleget PÖLÉNTYÖL itt nekem!«”

28. „Új kedvencem: kasszaszalag.”

29. „Így együtt: »szív alakú vezérlőbütyök«.”

30. „Juhakol. (Én juhakolok, te juhakolsz, ő juhakol.)”

31. „Kedvenc szavam: megmihálylott. Azt jelenti, hogy valami elromlott, tönkrement, például megmihálylott a szekér, vagy meghalt értelemben is használják, például megmihálylott a macska.”

Szőcs Lilla

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images