„Ha igazán jó vagy, már tegnap elvégezted, amit ma fogok kérni tőled” – Álláshirdetős agyrémek
Ha szeretnél egy jó fej főnököt, ha szeretnél egy dinamikusan fejlődő, proaktív csapatban dolgozni, ahol versenyképes fizetés van, ösztönzők, csocsóasztal, proaktivitás, meg Túró Rudi-automata, meg csúszda, akkor… Nos, akkor biztos, hogy valamelyik eszement, csillagokat is odaígérő álláshirdetés szövegét olvasod. (Ne dőlj be neki!) Szőcs Lilla kedvenc álláshirdetés-kliséinek listája.
–
A minap szembe jött velem a hírfolyamban egy álláshirdetés szövege, ami alatt hatalmas vita kerekedett ki annak tartalmáról, és a benne foglalt irreális elvárásokról, amolyan „Ha igazán jó vagy, már tegnap elvégezted, amit ma fogok kérni tőled” stílusban.
Ha már ott voltam, elolvastam a többi hirdetést is, hogy lássam, milyen álláshirdetésszöveg-trendek vannak ma. Aztán megállapítottam, hogy lényegében az elmúlt tíz évben fikarcnyit sem változtak a hirdetések szövegei. Ugyanazok a klisék, retorikai fogások ismétlődnek újra és újra… és újra. Úgyhogy kedvenc álláshirdetős toposzaimat összegyűjtöttem egy csokorba, melléjük tűzve a privát olvasatomat.
1. „Pályakezdők, egyetemisták jelentkezését is várjuk, feltétel három–öt év szakmai gyakorlat”
Három–öt évig nemcsak szakmai gyakorlatra teszel szert, hanem adósságra is. Akinek egy területen három–öt év gyakorlata van, az sok minden, csak nem pályakezdő. Rettentően csóró és/vagy korai kiégésben szenvedő ember, mert kénytelen volt két állásban dolgozni: egy fizetősben és egy gyakornokiban. Hiszen amíg három–öt évig ingyen vagy bagóért dolgozol egy cégnél, addig fizetsz például egy albérletet – szerencsés esetben meg otthon laksz, így csak picit adósodsz el.
2. „Fix munkabér + ösztönzők”
Bevallom, nem tudok rájönni, mit jelenthet egy álláshirdetésben a „+ ösztönzők”. Talán béren kívüli juttatásra gondolt a költő? Erzsébet-utalvány, menedzserszűrés, 13. havi fizetés, netán év végi bónusz? Látom magam előtt, ahogy egy borítékra ráírják, hogy ösztönzőül.
Flóra szerint azt jelenti, hogy kapsz egy minimálbért ekhósan, és teljesítmény alapon – „ösztönzés” gyanánt – kiegészítik a fizetésed. Persze, ez… nem túl szabályos. Ilyet ma Magyarországon senki sem csinál. Úgyhogy csakis az Erzsébet-utalványra tudok gondolni mint helyes megfejtésre.
3. „A határ a csillagos ég”
Tapasztalatom szerint maximumban tényleg nem ismernek határt a munkáltatók, tehát határtalanul sokat dolgozhatsz. Ennek a mondatnak a kistestvére a „szabadon kipróbálhatod magad” különböző területeken (természetesen ingyen). Minden olyan plusz képességedet fejlesztheted, amiről nincs ugyan papírod, de felszedted magadra korábbi munkák során. Bizonyítsd a rátermettségedet, légy csapatjátékos!
4. „Versenyképes asszisztensi fizetés”
Egyöntetűen ez volt mikro-fókuszcsoportos irodai kutatásom kedvenc kliséje. Mit jelent az, hogy versenyképes fizetés? Mire gondolhatott a szerző? Induljunk ki abból, hogy egy versenyképes albérlet ára százötven ezer forint és akkor még nem ettél, nem vásároltál semmit. Néha egészen olyan érzésem van, hogy csak dobálóznak a szavakkal anélkül, hogy tényleg tisztában lennének azzal, mennyiből él meg ma egy ember alaphangon. A versenyképes fizetés számomra az az összeg, amiből kifizetheted az albérletedet, a rezsiköltséget, a megélhetésedet, és még félre is tehetsz belőle valamennyit különféle dolgokra (úgymint egészségügyi ellátás, ingóságok, utazás stb.). Ez az álomhatár pedig ma nettó 300-350 ezer forint, amit egy asszisztens, egy junior nem keres meg, talán egy szenior munkatárs.
5. „Téged keresünk ha, szeretnél egy fiatalos, dinamikusan fejlődő, összetartó csapat tagja lenni”
Nem, én egy búvalbaszott csapathoz szeretnék tartozni (irónia*). Volt már olyan, hogy elolvastál egy álláshirdetést, bementél egy interjúra, és egy halom zombit találtál ott? Velem például számtalanszor megesett már. Meg olyat is láttam, hogy ugyanilyen dinamikusan meghirdetett, proaktív munkaerőt kereső cégnél akkora a munkaerő-fluktuáció, hogy mire megismerkednél a bentiekkel, már tovább is álltak egy másik céghez.
6. „Egyéb irodai, egyéb programok használata, egyéb egyébje”
Ha igazán hozzá nem értést és bizonytalanságot szeretnél sugallni, használd az „egyéb” szót mindenre. Nincs is jobb egy olyan ember alatt/mellett dolgozni, aki a munkakörének konkrét programjait, konkrét irodai eszközeit nem tudja megnevezni, csak „egyéb”-nek hívja. Ehhez már csak azt kellene odaírni, hogy dinamikusan fejlődő cég.
7. PROAKTÍV!!!
Ha meghallom azt a szót, hogy proaktív, automatikusan a „bifidus essensis” és a proaktív bélflóra ugrik be. Ha egy kiüresedett, hamisan csengő, széthasznált marketingkommunikációs hívószót kéne megneveznem, kapásból a proaktív lenne az. Talán ezt a szót hallottam életemben legtöbbször a „határ a csillagos ég” mellett ösztönzőül.
8. Végezetül: „Amit kínálunk: jó fej főnök”
Sokat elárul a hazai munkakultúráról, hogy ma azt igenis ki kell emelni egy álláshirdetés szövegében, hogy a főnök jó fej. Mindenesetre szerintem az hatalmas bónusz egy álláshirdetésben, ha egy cég azt is leírja, hogy mit kínál. Na, de amikor az első mondat, az, hogy egy jó fej főnököt, majd az azt követő pontokban olyan megfoghatatlan mondatok, ígéretek következnek (amelyeknek a betartására aztán nincs garancia), mint például „egy hely, amire büszke lehetsz”, vagy „izgalmas kihívások”, akkor rettentően komolytalanul hangzik az egész. Például, amit szívesen olvasnék a kínálatok listáján, az a túlórabér vagy a szakmai fejlődési lehetőségek (konkrétumokkal). Kiemelni azt már rögtön a legelső sorban, hogy a főnök jó fej, olyan… nem jó fej dolog.
(Ez alatt a hirdetés alatt amúgy az álláskeresők egymásnak estek, hogy a jó fej szót egybe vagy külön kell írni – ennyire is vették komolyan a hirdetést.)
Tudjátok folytatni a sort?
Szőcs Lilla
