–

Ugye, téged is szoktak azzal nyomasztani, hogy igyál sokat, hogy három liter alatt nem ember az ember, meg, hogy nem mindegy, milyen vizet iszol, mikor és milyen mennyiségenként viszed be a folyadékot? Úgyhogy nekidurálod magad, letöltöd a vonatkozó alkalmazást, beállítod a vekkert vagy strigulázod a falinaptáron az elfogyasztott pohár vizek számát… Aztán olvasod valahol, hogy hülyeség az egész, nem jól csinálod, elég kevesebb is, mégsem akkor és mégsem úgy kell(ene) innod, szóval vissza az egész. A végén teljesen összezavarodsz… nem csoda. Én is. 

Az anyukám vesebeteg volt, dialízisre szorult. Ennek következtében mindössze napi fél liter folyadékot vihetett be a szervezetébe. Ez azt jelentette nagyjából, hogy reggel megpróbálta egy deci vízzel bevenni a gyógyszereit, aztán egy háromdecis palackból kortyolgatott napközben, ami főleg nyáron borzasztóan kevés volt. Ivás helyett mindenfélét bevetett, a citromtól a szájszárazság elleni gyógyszerig, de ez volt életének egyik legnehezebb periódusa, és folyamatosan levesekről, dinnyéről és más, vízben gazdag élelmiszerekről ábrándozott. Őt, és más vesebetegeket látva jöttem rá, mennyire jó és fontos a vízivás annak, aki egészséges, és az is szeretne maradni.

Úgyhogy megkísérlem a lehetetlent; megpróbálok rendet tenni a sok információ között – 7 lépésben.

1. Egyáltalán, milyen vizek léteznek?

Merthogy a címkéken mindenfélét olvasni. Van rögtön, ugye, a „természetes ásványvíz”, amely védett, felszín alatti vízadó rétegből – egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból – származik, szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelemtartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől.

Ehhez képest a „forrásvíz” természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz.

A „szikvíz” pedig, nem meglepő módon, olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet szifonfejes palackban hoznak forgalomba.

A „dúsított”, „ízesített” vagy „dúsított és ízesített” víz pedig olyan természetes ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz, amit dúsítással vagy ízesítéssel állítanak elő. A megnevezésben nem lehet csak a víz szót használni, hanem jelezni kell, hogy „természetes ásványvíz vagy forrásvíz vagy ivóvíz alapú ital”-ról van-e szó. A terméket engedélyezett adalékanyagokkal, legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik – írja a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség honlapja. 

2. Mennyi vizet igyak, milyen ütemben?

Ami biztosnak látszik, hogy egy felnőtt embernek naponta tíz testsúlykilogrammonként négy dl folyadékot kell bejuttatnia a szervezetébe, ami tehát egy 70 kilós ember esetében 28 decilitert jelent – írja a Nemzeti Veseprogram a honlapján. A gyerekeknél a folyadékszükséglet a következőképpen módosul: 1–6 hónapos korig 190 ml/testtömegkilogramm; 6–12 hónapos korig 800–1000 ml; 1–2 éves korig 1100–1200 ml; 2–3 éves korig 1300 ml; 4–8 éves korig 1600 ml; 9–13 éves korú fiúknál 2100 ml; 9–13 éves lányoknál 1900 ml; 14 év felett 2–2,5 l.

És persze más a folyadékszükséglet nyáron (amikor extrém esetben akár meg is duplázódhat a verejtékezés miatt) és télen.

A szakember szerint a testünk pontosan elárulja, hogy eleget iszunk-e. Ha ugyanis valaki keveset (naponta 1-2 alkalommal) jár pisilni, a vizelete sötét színű, akkor valószínűleg nem iszik eleget. Ha azonban naponta 8-10 alkalommal is vécére megy, és a vizelete majdhogynem színtelen, akkor a szervezete számára megfelelő mennyiségnél több folyadékot fogyaszt. Ez sem egészséges, mert esetleg túl sok ásványi anyagot fogyaszt el, aminek a kiválasztása megterhelheti a veséket. Azt fontos tudni, hogy folyadékot nem csak a kiválasztó szervrendszerünk munkája nyomán veszítünk, hanem majdnem egyliternyit izzadással, légzéssel és széklettel is.

Fontos, hogy a bevitel nagyjából egyenlően eloszoljon a nap folyamán, mert a felesleg a vesén keresztül távozik. Ha nincs extrém hő- vagy fizikai hatás alatt a szervezet, akkor az egy liter/óra vízfogyasztás a megfelelő, addig, amíg eléred azt a mennyiséget, melyet javasolnak a szakemberek. Ennél többet nehezen tud kompenzálni a szervezet, aminek hatására felborulhat a vér elektrolit-egyensúlya, ami extrém esetben akár halált is okozhat. 

3. Milyen következménye van a szervezetemre, ha nem iszom annyit, amennyit kellene?

Elég csupán kétszázalékos folyadékvesztés ahhoz, hogy ne érezzük jól magunkat? Igen. Testünk hozzávetőlegesen 60–70 százaléka víz, ezért egy 70 kilós ember esetében azt jelenti, hogy 1 literrel kevesebb víz (vagy 1 liter folyadék pótlás nélküli elveszítése) már okozhat kellemetlen közérzetet, fejfájást, a vér besűrűsödését.

4. Létezik-e olyan, hogy valaki túl sok vizet iszik?

Bizony létezik. A túl nagy mennyiségű folyadékbevitel káros a vesék és a keringés számára. Hiperhidrációnak hívják azt, amikor túl sok víz halmozódik fel a szervezetben – a jó hír, hogy egészséges szervezetben nem fordul elő, mert a vese kiválasztja azt. A hiperhidrációt kiválthatja szteroidkezelés, diabetes insipidus (ami nem azonos a cukorbetegséggel) vagy a só- és vízháztartás károsodott szabályozása. A hiperhidráció során a testsúly megnő, a víz ödémásodáshoz vezet, aminek következtében légszomj, nehézlégzés alakul ki. A has felpuffad. Ha ez nem elég durva, görcsöktől a fejfájásig számos tünetet okozhat még a túl sok folyadék. 

5. Mikor kell a szokásosnál többet inni?

Például, ha diétázol, egészen egyszerűen azért, mert a kevesebb étel kevesebb vízfelvétellel jár, plusz az anyagcsere lelassulásának következtében is kevesebb vizet választ ki a szervezet. Ha szereted a sót és a húsféléket, amelyekben ugye sok fehérje van, akkor is sokat kell inni, mert a fehérjék felszívódása miatt a vér besűrűsödik, ami nem szerencsés. 

És szintén sok folyadékra van szükséged, ha lázas beteg vagy, mert a hő vizet von el a szervezettől. Csakúgy, mint húgyúti fertőzések esetén, amikor jó esetben a víz a kórokozók távozását segíti. Az pedig már-már közhely, hogy nagy melegben, sportolás közben sokat kell inni... de ezt úgyis tudjátok.

6. Milyen vizet érdemes inni? 

Desztillált vízen kívül bármit lehet inni – vagyis azt is lehet, de nem egészséges az ásványi anyagok hiánya miatt, de, hogy milyen víz mellett teszed le a voksod, az rajtad áll. Van, aki csapvízhívő – azok a szerencsések, akiknél jó ízű a csapvíz –, mások a forrásvíz mellett voksolnak, megint mások pedig az ásványvíz mellett. És mindezek léteznek ízesített verzióban is, ami nem könnyíti meg a döntést. Ha ásványi anyag tartalmú vizet veszel, akkor érdemes elolvasni, miből mennyi van benne, és hogy hány százaléka a napi beviteli értéknek az adott ásványi anyag, mert a túl sok sem jó hosszú távon. Erről a nefrológusok tudnának mesélni. 

7. Mi a teendő betegség esetén, amikor azt javasolják, keveset igyunk?

Hát az szívás, lásd anyukám történetét a bevezetőben. Természetesen előfordulhatnak olyan betegségek, amikor az orvosnak mérlegelnie kell, és a „kisebbik rosszat" választva azt írja elő végül, hogy kevés folyadékot fogyassz. Ilyenkor nincs mese, be kell tartani az előírt mennyiségeket és ajánlott folyadékokat, és követni az orvosi utasításokat.

De, amennyiben egészséges vagy és nincs ilyen betegséged, akkor teszel jót magaddal, ha iszol.

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Compassionate Eye Foundation