Ezt az Oscart elhappolták előlünk, de ez korántsem a Testről és lélekről hibája – Így is gratulálunk a jelölésért!
Tisztázzuk máris: óriási dolog, hogy a Testről és lélekről eljutott az Oscar-jelölésig, már hónapokkal korábban megmondtam, hogy ez önmagában siker. A többi pedig már nem a filmen múlott, hanem a mögötte álló kampányon, jobb, ha tudjátok. És persze igaz ez a többi kategória jelöltjeire is. Lehet pufogni, dühöngeni, méltatlankodni, vagy akár örülni az eredménynek, de mindig tartsuk észben, hogy az Oscar elsősorban üzleti harc, amit a nagy filmstúdiók és filmes vállalatok vívnak egymás ellen, hogy minél többet kaszáljanak. Bárhogy is végződik minden évben, az nem feltétlenül a filmek művészi értékét mutatja, hanem legalább annyira a lobbierejét is. Gyárfás Dorka írása.
–
Egy ideális világban csak a teljesítmény számít, az alapján mérettetik meg mindenki. De ha egy ideje már a sportra sem érvényes ez, akkor mit várhatunk a művészi seregszemléktől, amiknek nincs is egzakt mércéje? Persze, ha az Oscart a mi kedvencünk nyerte, akkor minden rendben, „nyilván azért győzött, mert a legjobb volt”. Ha viszont nem, akkor nem feltétlenül a film tehetett róla – hanem elsősorban az a cég, amelyiknek hatásos kampányt kellett kanyarintania mögé, hogy ne akadjon olyan amerikai filmakadémiai tag, aki ne látta, és ne értékelte volna.
Kampány, kampány, kampány
Lehet, hogy unalmas lesz, de elmagyarázom, hogy működik ez – úgy, ahogy nekem Mécs Mónika, a Testről és lélekről producere még a díjkiosztó előtt elmesélte. A film berlini sikerét követően (ugye, emlékeztek még, hogy tavaly februárban megnyerte az Arany medvét?) az alkotást egy Films Boutique nevű „kereskedőház” (sales house) vásárolta meg, az ő feladatuk volt a világon mindenütt értékesíteni. Egy ilyen komoly szakmai elismerés után ez nem is nehéz, sorban állnak a vevők, csak a legjobb árat kell kialkudni. Csakhogy mire a cég a Netflix-szel megállapodott, addigra lekéstek arról, hogy elindítsák a filmet a nagy amerikai díjakért, például a Golden Globe-ért. Egyszerűen azért, mert sokági húzódott a szerződéskötés, elment vele egy csomó idő.
Pedig ha valaki Oscart akar nyerni, az egyik legfontosabb dolog, hogy az azt megelőző Oscar-szezonban jól teljesítsen, mindenütt ott legyen, és villogjon.
Ha angol nyelvű filmről van szó, akkor ebbe beletartoznak a nagy filmszakmai céhek – főleg az amerikai producerek, rendezők és színészek céhének díjai –, a Golden Globe és a BAFTA, de kisebb fesztiválok is. Ha külföldi filmről, akkor leginkább a Golden Globe segíthet. Miután ezt a Testről és lélekről lekéste, ezért a kampánya akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy ennek ellenére szerepel azon a kilenc filmet számláló shortlisten, amiből később az öt Oscar-jelöltet kiválasztják. Innentől a Netflix felelt azért, hogy be is kerüljön.
Mennyit ér a Netflix?
A mi fülünknek persze úgy hangzik, hogy a Netflix egy elég erős cég lehet, ha hatalmi befolyásról van szó. Az utóbbi években a sikere megkérdőjelezhetetlen, a terjeszkedése megállíthatatlannak látszik. Csakhogy a Netflix eredetileg televíziós produkciókban utazott, a filmvilágban még kezdőnek számít – azon belül is az Oscar-versenyben viszonylag tapasztalatlan.
A régi hollywoodi stúdiók évtizedek óta fejlesztik a technikáikat arra, hogyan cserkésszék be az Amerikai Filmakadémia tagjait – akik az Oscar-díjakról szavaznak –, hogyan győzzék meg őket arról, hogy a filmjüket minél nagyobb számban lássák, és arra szavazzanak. Habár idén Harvey Weinstein már nem vehet részt a küzdelemben, de valaha tőle tanult mindenki, nála nagyobb Oscar-lobbista nem akadt. Tulajdonképpen az ő erőszakosságának köszönhető, hogy az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) megreformálta a lobbizás szabályait, és szigorú kereteket állított fel, hogy mit szabad, és mit nem az Oscar-versenyben – Weinstein ugyanis olyan volt, mint egy buldog, meg kellett fékezni.
Így nyomulj a filmeddel Hollywoodban!
A szabályok – melyeket bárki átböngészhet itt – két szakaszra osztják a küzdelmet: a jelölés előtti első fázisra (ami azt célozza, hogy a film bejusson a jelöltek közé), és a jelöltek kihirdetését követő második szakaszra, ahol már a díj a tét. Más és más szabályok vonatkoznak a két időszakra, de mindkettő azt szolgálja, hogy senki ne szerezhessen jogtalan előnyöket, és hogy az Amerikai Filmakadémia több mint 8200 tagja viszonylag nyugodtan dönthessen a szavazatairól, ne ostromolják őket halálra a filmek lobbistái.
A lényeg, hogy a jelölés után már csak négy olyan vetítést lehet szervezni a filmeknek, amelyekre az akadémiai tagokat elhívják, ezek után egy beszélgetés következik a film alkotóival.
Nem lehet őket közben étellel-itallal kínálni, más ajándékkal bombázni, vagy bármilyen módon a véleményüket befolyásolni. És hetente maximum egy e-mailt lehet nekik küldeni, ami a filmet promózza.
(Még az is meg van szabva, hogy a film promóciós DVD-borítójára mit szabad írni, és mit nem.) Fontos, hogy a vetítésekre elcsalják szavazókat, hogy tudjanak a filmről, és lehetőleg moziban lássák, mert ugyan később megkapják DVD-n is, de az igazán jó filmeket vásznon érdemes látni – ezt mindenki tudja. És ha utána ott van a rendező, hogy elmondhassa a koncepcióját, és megossza a gondolatait, az elég komoly meggyőző erővel bírhat.
Stu Zakim, az Amerikai Filmakadémia veteránja mesélte az ABC Newsnak tavaly: „A személyes kampányolás sokkal többet nyom a latban nálam, mint a hirdetések vagy a médiában olvasható interjúk. Az Oscar-kampány legnagyobb részét különféle vacsorák teszik ki. Például a tavalyi legjobb filmnek, a Holdfénynek legalább öt-hat vacsorát rendeztek New Yorkban, amin találkozhattunk a rendezővel és a színészekkel. Bárcsak a politikusokkal is ilyen közelről megismerkedhetnénk egy kampány során, ahogy én megkérhettem a Kaliforniai álom rendezőjét, hogy meséljen a filmjéről.”
Vagyis az a cég, amelyik komolyan veszi az Oscart, az általa támogatott film alkotóit néhány hónapra lefoglalja, és folyamatosan programokat, beszélgetéseket, fogadásokat, partikat szervez neki. A film szereplőnek is rendezőjének addig kell sürgölődnie és forgolódnia, míg a lehető legtöbb akadémiai tag megismeri őket. Brie Larsonról, a két évvel ezelőtti legjobb női főszereplő kategória nyerteséről mesélik, hogy az Oscar-szezonban (amiben A szoba című filmjével vett részt) már épp egy következő filmjét, a Kong: Koponya-szigetet forgatta, ennek ellenére teljes gőzzel bedobta magát. A hawaii forgatásról négyszer, Ausztráliából és Vietnámból pedig kétszer utazott vissza Los Angelesbe, és mindannyiszor mosolyogva kampányolta végig az összes rendezvényt. De amikor Marion Cotillard-t jelölték a Piaf című filmért, akkor ő is átköltözött Los Angelesbe, és fejlesztette az angolját, hogy mindenkit levegyen a lábáról.
Igaz ugyan, hogy az alakítása lenyűgöző volt, de ez önmagában sosem elég.
„Komoly erőfeszítést tett a díjért, mindenkivel találkozott, mindenkit üdvözölt, és nem kérdés, hogy ez segített neki a győzelemben” – elemezte a helyzetet Dave Karger Oscar-szakértő az adweek.com-nak.
Így nyomultunk mi…
Mécs Mónika is azt mesélte nekünk, az első számú feladatuk az volt, hogy megismertessék magukat az akadémiai tagokkal minél szélesebb körben, és elérjék, hogy a lehető legtöbben lássák a filmjüket. A Netflix ezért nyilvános vetítéseket is szervezett, amiket a legnevesebb amerikai filmes magazinokban, a Varietyben, és a Hollywood Reporterben hirdettek.
Fontos a szájhagyomány is – teszi hozzá Mónika –, hogy a szavazók egymásnak ajánlják a filmet. Persze ahol 8200 ember rokonszenvét kell elnyerni (körülbelül ennyien alkotják az Amerikai Filmakadémiát), ott szinte sosem érezheti úgy az ember, hogy mindenkihez eljutott. De amikor Mónika kint járt a Los Angelesi AFI-fesztiválon, még úgy érezte, talán tényleg kicsit későn fogtak hozzá a kampányhoz. Mindenütt azt rebesgették, hogy a legjobb külföldi film kategória másik két jelöltje, a chilei Egy fantasztikus nő és a svéd A négyzet addigra erős hátszelet kapott. Viszont a tapasztalat az volt, hogy aki látta a Testről és lélekrőlt, az szinte mind pozitív visszajelzést adott.
Új idők, új ízlések
Az Amerikai Filmakadémia ízlését egészen két évvel ezelőttig nem volt olyan nehéz belőni, emiatt elég sok kritika is érte.
A tagság ugyanis javarészt idős, fehér, hollywoodi férfiakból állt, akiknek a preferenciája a visszatérő elemek alapján kissé konzervatív és érzelmes volt. A tavalyi év azonban változást hozott.
Cheryl Boone Isaacs akadémiai elnök 774 lehetséges új tagnak küldött meghívót a szervezetbe, akik között több mint 50 ország filmművésze szerepelt, és a bőrszínre, valamint nemi arányokra is odafigyelt. Az új Amerikai Filmakadémia – melynek immár tagja Mészáros Márta, Enyedi Ildikó, de például Gal Gadot, Daniel Brühl, Dwayne Johnson, Tom Ford, Kristen Stewart és Franco Nero is – ízlése nyilván sokkal színesebb és kiszámíthatatlanabb, mint eddig volt, vagy legalábbis annak kellene lennie. De lám, a legtöbb kategóriában így is a papírforma érvényesült.
Élet az Oscar után
És bár a díjjal nem jár pénzjutalom, valójában karrierek felett dönt. Már maga a jelölés is megdobja a film értékét a piacon, így többet lehet elkérni a DVD-forgalmazás, vagy tévéközvetítés jogaiért. De az IBISWorld nevű cég becslései szerint a legjobb film kategória győztese 2008 és 2012 között átlagosan 13,8 millió dollárral többet keresett a kategória többi jelöltjénél a díjnak köszönhetően, és a jelölésük után behozták még az addigi bevételük 50 százalékát.
Az Oscar-díjas színészek ázsióját átlagban 20 százalékkal dobja meg az elismerés, ami színésznők esetében azt jelenti, hogy legalább félmillió dollárral többet kérhetnek a következő szerepükért, míg férfiak esetében négymillió dollárra is rúghat a különbség – állítja Ira Kalb, a Dél Kaliforniai Egyetem (USC) marketingprofesszora, aki könyvet is írt az Oscar üzleti aspektusáról. Reméljük azért, hogy a nemrég felerősödött hollywoodi feminizmusnak köszönhetően ez a különbség csökkenni fog a jövőben…
Arról pedig Nemes-Jeles László és a producerei tudnának mesélni, hogy egy Oscar-díj (és az összes többi komoly elismerés, mint a Golden Globe és BAFTA) mennyivel könnyíti meg egy külföldi film esetében is a rendező esélyeit a következő filmje tisztességes költségvetésére, koprodukciós partnereire, és új filmje forgalmazására. De Enyedi Ildikónak is lettek erről tapasztalatai már rögtön a jelölés után, hiszen ez is hozzá segítette ahhoz, hogy évtizedek óta dédelgetett filmtervét, a Füst Milán regényéből készülő Feleségem történetét már nemzetközi koprodukcióban, külföldi sztárokkal (mint Léa Seydoux), idegen nyelven forgassa. És természetesen ez azt is jelenti, hogy az a film – ha jól sikerül – még nagyobb esélyekkel indul majd a nemzetközi fesztiválokon, és akár az amerikai díjszezonban. Az alkotók pedig már több tapasztalattal, nagyobb nemzetközi összefogással szállhatnak ringbe, és kampányolhatnak a sikerért – nekünk pedig ismét lesz miért drukkolunk.
Gyárfás Dorka
Kiemelt kép: A Fantastic Woman alkotói átveszik a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat (Forrás: Getty Images/Craig Sjodin via Getty Images)