Milyen gátlásai lehetnek egy tehetséges, okos, gyönyörű, igazi irodalmár sikercsaládból a szakmába valósággal berobbanó fiatal költőnőnek? Elképzelni is nehéz, ugye? Kiderült, hogy a szorongást és az önbizalomhiányt volt honnan örökölnie; édesapja, Kemény István, az egyik legzseniálisabb kortárs magyar író-költő például nem hagyta, hogy lányai, Zsófi és Lili a könyveit olvassák, mert – mint Zsófi meséli – „szégyellte őket előttünk”. Szóval azoknak, akik szerint Kemény Zsófinak „csak megszületni volt nehéz”, üzenjük, hogy nézzék meg ezt a beszélgetést. És nézzék meg azok is, akik valaha szorongtak már önmaguk- és a munkájuk miatt. Az én életem, az én döntésem sorozatban D. Tóth Kriszta vendége: Kemény Zsófi költő, író, slammer.
Nézd meg DTK korábbi beszélgetéseit is Az én testem, az én döntésem sorozatban: Palya Beáét ITT találod, Barabás Éviét ITT, Farkas Franciskáét pedig ITT.
A WMN igazodási pont egy keszekusza világban, és egy lélegzetvételnyi nyugalom a feszültség társadalmában. Reagálunk a társadalomra és a világra, amelyben élünk. Figyelünk a közös ügyeinkre, a közösségi és magánéleti tereinkben zajló, mindannyiunk életét meghatározó folyamatokra és figyelünk rád. Ha szeretnéd, hogy megmaradjunk, és továbbra is létezzünk, támogass minket a tagsággal, és férj hozzá minden tartalmunkhoz!
„Így alakult az életem – nekem ez nem okozott problémát, amíg mások nem csináltak belőle problémát.” Az én életem, az én döntésem második epizódjában, DTK Barabás Éva műsorvezetővel beszélget.
Hogyan jutott el a Szentesi addig, hogy igaz legyen rá a címben szereplő mondat? Az én életem, az én döntésem videósorozat júliusi epizódjában elmeséli ő maga:
Hogyan jut el egy 16 éves lány odáig, hogy fölmegy egy ház tetejére, és leugrik a negyedikről? Hogyan jut el egy kamasz odáig, hogy a sikertelen öngyilkossági kísérlet után új életcélt talál magának – immár kerekesszékben? Mire gondol felnőtt nőként, amikor a nyakába akasztják az ezüstérmet a paralimpián? Dani Gyöngyi kerekesszékes vívó ma anyuka és boldog ember. Ő „Az én életem, az én döntésem” sorozat októberi vendége.
Vajon, miért van az, hogy boldogságról nehéz írni? Van olyan, hogy „női irodalom”? És hogyan hat egy kislányra, ha kisebbségi létbe, kolozsvári magyar irodalmár családba születik? „Az én életem, az én döntésem” sorozat októberi epizódjában D. Tóth Kriszta Szabó T. Anna költővel beszélgetett.
„Ez a nő flúgos, biztos, hogy nem normális!” – mondták rá nemegyszer. De ezen csak nevet. Elképesztő lendület és lelkesedés van benne, legszívesebben egész nap hallgatnánk, ahogy mesél. Hallgassátok ti is!
Hogyan reagáltak annak idején a szülei, amikor kiderült, hogy végtaghiánnyal született? Mitől félt, mielőtt ő maga anyuka lett? Mivel sokkolta egy nővér megjegyzése a kórházban szülés után? Szerinte minek köszönheti a két paralimpiai aranyérmét? És hogy érinti, ha kevesebbnek gondolják őket, mint az olimpikonokat? Az én életem, az én döntésem: Pásztory Dóri.
Bár a nevéből (ami valljuk be, nem túl kedves) arra következtetnénk, hogy inkább idős nőket érint, a banyapúp valójában nemtől függetlenül mindenkire lecsaphat, és egyre jellemzőbben életkorhoz sem kötődik. Az elterjedt ülőmunka, valamint telefonhasználat ugyanis nagyban fokozza a kialakulását, így fiatal felnőtteknél is egyre gyakoribb jelenség. Újraolvasó
Pofátlanabbak a mai gyerekek, mint a korábbi generációk diákjai voltak? Kisebb eséllyel tudnak végighallgatni valakit azok a serdülők, akik részben a digitális világban nőttek fel? Tényleg válságban vannak az udvariassági normák az iskolákban, a közlekedésben, a társadalomban? Válaszul Polyák-Pásztor Diána pedagógus hozott értékes szempontokat.