–

1. Extra laza anyaság

Afrikában a világ legtermészetesebb dolgának tartják a gyerekvállalást és nevelést. Az afrikai nők nem járnak baba-mama expóra, hurciklubba, kapcsolatteremtő tanfolyamra, és többségüknek a kendőt leszámítva semmilyen bébi kellékük nincs. Mert nincs rá szükségük. A hátukon viszik a babájukat, forgalmas kereszteződés közepén szoptatnak, ha nincs elég tejük, keresnek egy hasonló korú gyereket szoptató anyát a faluban, és megoldják a dolgot. Nem magányosak, hiszen ugyanúgy jelen vannak a közösségi életben, csak épp a babájukkal a hátukon. Nincsenek benne gyerekneveléssel kapcsolatos Facebook-csoportokban és nem gyalázzák egymást kommentekben. Nem tartják magukat „szaranyának”, nem paráznak a plusz kilókon, hanem teszik a dolgukat gyerekkel a hátukon, ölükben, kezükben, hangosan kacagva. Afrikai anyaság: rocks!

2. Dübörög a mobilfizetés, a nagyvárosok nyomornegyedeinek lakói is mobillal fizetnek

Egy kenyai taxisofőrnek simán lehet mobillal fizetni, Nairobiban sokkal gyakoribb ez a fizetési mód, mint például New Yorkban. A mobilbankolás is Afrikában a legsikeresebb. Mivel a banki szolgáltatások csak keveseknek érhetők el, de mobilja sokaknak van, ezért innovatívabbak a megoldások. A különféle mobilbanki szolgáltatások segítségével gyorsabban és biztonságosabban juthatnak pénzükhöz, átutalásokat végeznek, kölcsönt is igényelhetnek. A mobilfizetési szolgáltatásokkal pedig vásárolhatnak, de akár el is adhatják áruikat. A mobilfizetést azért tartjuk társadalmilag nagyon hasznos dolognak, mert jelentős mértékben csökkenti az utcai rablás, betörés és megvesztegetés esélyét. Az olyan készpénzalapú társadalmakban, mint amilyenek Afrikában is vannak, ez nagyon nagy dolog!

3. Hatékony állatvédelem – drónokkal védik az elefántokat

A Nairobi melletti nemzeti parkban a zebrák, zsiráfok közt autózva látni a főváros felhőkarcolóit (igen, Afrikában komoly biznisz-negyedek is vannak). A park felett helikopterek és repülőgépek cikáznak a nap 24 órájában, az orvvadászoktól fegyveres őrök védik a vadállományt. A kihalás szélén álló fajok védelmét segíti a fejlett technológia, például a kenyai Ol Pejeta nemzeti parkban drónokkal védik a veszélyeztetett orrszarvúkat. A kontinensen sok helyen az orvvadászok által elrabolt zsákmányokat lefoglalják, egy helyre gyűjtik és elégetik. A nagy tüzet az országok vezetői gyújtják meg a szívhez szóló beszédek után, amit rengeteg televíziós csatorna közvetít, és felkerül a YouTube-ra is. Erősödik a helyi állatvédő szellem, Dél-Afrikában a Krüger Parkban a Fekete Mambáknak nevezett helyi nőkből álló csoport sokszor életüket kockáztatva lépnek fel a veszélyeztetett fajok megmentésének érdekében. A kontinensen egyre hatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, így egyre kevesebb állat esik áldozatul. Remek hír!

4. Erősödő civil közösségek

Az internet erősen befolyásolja az afrikai politikai csoportok alakulásait is, különböző adatok szerint a kontinens tíz százaléka van fenn a közösségi oldalakon, és ez a csoport, bár kicsi, ügyesen használja azt. Nigériában a #BringBackOurGirls hashteget a Boko Haram által elrabolt iskoláslányok visszaszerzésére hozták létre, számos celeb, politikai vezető és aktivista szólalt meg az érdekükben. Az online mozgalomnak nagy médiavisszhangja volt, Nigéria és a többi afrikai ország biztonságpolitikájáról vitáztak világszerte. Tanzániában a #changetanzania mozgalom a korrupció ellen és a változás mellett kampányolt, elindítója Maria Sarungi-Tsehai a Miss Tanzánia szervezője, televíziós műsorvezető, aki mellesleg tökéletesen beszél magyarul, hiszen édesanyja magyar. A szociális hálókon alakuló mozgalmak erejétől félve Yoweri Museveni, Uganda több mint 30 éve uralkodó elnöke egyszerűen bezáratta a WhatsApp, Twitter and Facebook-oldalakat. Ez sajnos épp egy negatív ellenpélda, de sok más afrikai ország erős online kampányainak sikerességet is bizonyítja.

5. Erősödő női hangok – a menstruáció sem tabu többé

Afrika számos területén a lányok nem mennek iskolába, ha menstruálnak. Hamuba ültetik őket, hogy a szag ne terjedjen tovább, és a vadállatok ne érezzék meg. A menstruáló nő sokáig meg volt bélyegezve, a mai napig vannak helyek, ahol ördögtől valónak tarják, boszorkányok büntetésének, démonok játékának. Rengeteg helyi nő emeli fel a szavát a stigmatizálás ellen, és beszél nyíltan a menstruációról, civil szervezetek tartanak felvilágosítást és „rózsaszín dobozokat”, higiéniai eszközökkel teli csomagokat juttatnak a szegény vidékek iskoláiba. A menstruáció nem tabu többé! Hála az égnek! Mindamellett Tanzániában a parlamenti képviselők szinte fele nő. Hajrá, tanzániai képviselőnők!

6. Iszonyatosan kreatív hulladékfeldolgozás

A nyugati világ szemetének jó része Afrikába kerül. Kidobott műanyag flakonok, régi mobiltelefonok, használt ruháink. Afrikában számos kreatív műhely működik, ahol a szemétből kincset, a semmiből valamit gyártanak. Dar es Salaamban meglátogattam egy kis üzemet, ahol kizárólag fogyatékossággal elő emberek dolgoztak, üres üvegből gyöngyöket készítettek, ananászlevélből papírt, majd füzetet, benzintartályból pelikánt, több tucat csavarból zsiráfot. A kenyai maszájok nagy része már nem mezítláb jár, hanem gumiabroncsból készített papucsban. Kreativitás, hulladékfeldolgozás, hajrá, Afrika!

7. Nő az adótudatosság!

Egyre több afrikai közösség kampányol az adózás mellett. Ha mindenki befizeti a vállalkozására ésszerűen kimért adót, az mindenki javát szolgálja, így nő az oktatásügy színvonala, javulnak az egészségügyi ellátások, feltéve persze, ha a korrupt kormányok nem lopják el. Az adótudatosság Afrika-szerte egyre fontosabb téma. Számos aktivista kampányol a multik megadóztatása mellett, azt mondják, mindenkinek be kell adnia a közösbe a törvények által előírt pénzösszeget. Az IMF szakértői szerint több pénz áramlik ki a fejlődő országokból meg nem fizetett adó formájában, mint amennyit ezek az országok fejlesztési támogatásként kapnak. A #taxjustice hashtag ellepte a közösségi médiát, és tarolnak az igazságos adókért küzdő szervezetek mottói is.

+1
Az Afrikai életérzés, hakuna matata, a sehová nem sietünk, nem stresszelünk, „úgyis lesz valahogy” hozzáállás, a komótosan sétálunk az utcákon, leülünk egy kókuszpálma tövébe, számoljuk a bárányfelhőket. Akkor kelünk, amikor felkel a nap, akkor fekszünk, amikor lenyugszik, követjük a természet rendszerét. Ha poros a cipőnk, hát, istenem, poros, ha nem illik a felső a nadrághoz, ugyan, kit zavar. Gyerekek rohangálnak esténként nagy bandákban, hangosan kacagnak, itt senki nem figyelmezteti őket, hogy fél nyolckor fürdetés, nyolckor alvás. Lazaság. Napsütés. Hakuna matata.

Durica Katarina szövege és fotói