Az ingatlanhirdetések Paganinije, „ékszerdoboz”, „intim terasz”, haldokló mama a megtekintésre szánt szobában, pofátlan hazugságok és életveszélyes épületek – íme, a tapasztalataink, amin ha kibic vagy, önfeledten kacagni fogsz, ha viszont jelenleg te is ingatlanozol, akkor embriópózban fogsz vonyítani.

Akivel korábban minden ügyes-bajos dolgodat, minden gondolatodat megosztottad, szakítás után idegenebb lesz mindenki másnál. De nemcsak a szívben támad hatalmas űr, hanem a kommunikációs csatornákban is. Az emberben pedig előbukkanhat a vágy, hogy ráírjon az exére. De vajon okos dolog? És mi sülhet ki belőle?

Óhajtanál egy pástétomot teknősbékából? Úri lakomát hódból? Főtt húst tengerimalacból, sünből vagy mókusból? Cuppogtatnál esetleg pacsirtát, rigót vagy seregélyt? A Bornemisza Anna fejedelemasszony szakácskönyvében található minden recept állítólag a magyar nagyurak kedvence volt az 1600-as években – de ma már csak akkor érdemes olvasni őket, ha testi-lelki borzongásra vágyunk.

Széles-Horváth Anna nemrég készített egy gyűjtést gyerekkori félreértésekről és félrehallásokról, amire több száz reakció érkezett. Szabó Anna Eszter pedig nem tudott ellenállni, és csokorba gyűjtötte a legviccesebbeket, de hozzátette a saját félreértéseit is.

Ha visszagondolunk a gyerekkorunkra, sok apró, hétköznapi dolog van, amit teljesen félreértettünk. Aztán egyszer csak szembesültünk a valósággal, és ma jót röhögünk rajta, milyen téveszmékkel együtt volt kerek a világ. Efféle vicces, nyakatekert gondolatokból hozott Széles-Horváth Anna most egy gyűjtést nektek.

Gonoszok nélkül nem lennének Disney-mesék, az ő ténykedésük nélkül nem történne semmi. Éppen ezért valahol a szívünk mélyén szeretjük, vagy legalábbis elismerjük őket. De mennyit tudunk róluk?

Aki a '90-es években volt gyerek, tudja, hogy a cuminyaklánc, a gyémántos gumicukigyűrű, a platformos edzőcipő, a BRAVO magazin és az akkor még csak simán hajguminak hívott scrunchie volt az abszolút menőség.

A szelfik korában már túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a legőrültebb szituációkban is képesek vagyunk fotókat készíteni. Ezt látva szokás azt mondani, hogy régen bezzeg minden más volt. Úgyhogy most merüljünk el a post mortem, azaz a halottak fotografálásának a történetében! Hogy lássuk, nincs új a nap alatt.