Minden diákomnak mondom, hogy a szóbeli érettségi szerintem az érettségi folyamat legjobb része

Egyrészt azért, mert ott a diák a saját tanárai előtt vizsgázik, és mindenki láthatja, mennyit fejlődött az illető tudása az évek alatt. Másrészt pedig – a diákok érthető izgalma ellenére –, többnyire nagyon jó, oldott a hangulat a szóbeliken. Tényleg. Legalábbis mi mindent megteszünk azért, hogy ne a befeszült görcsösség uralkodjon a teremben.

Sajnos az idei már a második év, amikor a koronavírus-járvány miatt az oktatási államtitkár úgy döntött, hogy nem lesznek szóbelik, csak azoknak, akik olyan tantárgyból vizsgáznak, ahol nincs szóbeli (nálunk csak a testnevelés ilyen), vagy sajnálatos módon nem érték el az írásbelin az elégséges osztályzathoz szükséges pontszámot. Tehát most is csak kevesen tapasztalhatták meg, miről is beszélek.

Pedig nagyon sok diáknak akár egy jeggyel is jobb lehetne a végső osztályzata, ha jöhetne szóbelizni. De ez van, ebből kell kihozni a legtöbbet.

Több kollégámmal minden évben lelkesen végigüljük a szóbelit, és még lelkesebben jegyzetelünk. Mert a legtökéletesebb feleletbe is becsúszik egy-egy megmosolyogtató, aranyos, vicces aranyköpés. Ebből már tetemes gyűjteményem lett az évek alatt. A történelem szóbeli aranyköpéseit korábban már olvashattátok, most pedig a magyar nyelv és irodalom gyöngyszemeivel örvendeztetlek meg benneteket. Remélem, nektek is legalább annyi vidám percet szerzek ezzel, mint amennyit a diákjainktól kaptunk. 

 

A költők fontos adatai, de néha még a nevük is okoz bonyodalmakat

„Arany János Nagyszalontán született úgy tudom, ötfős családban, ha igaz.”

„Sződemeteresen született.”

„Ezerkilencszáznullanégyben halt meg.”

„ Adri Endre.”

„Híres krimiíró: Marilyn Monroe.”

„1882-ben meghal Segesváron, ugyebár, sajnos, pedig élhetett volna még.”

„Örkény Budapesten született… meg ott halt meg… meg ott írt… meg ott csinált mindent.”

„1960-ban született Vámosmiklóson.” (Mikola helyett)

Amikor azt hisszük, hogy a művek címeivel semmi gond nem lehet… Na, akkor tévedünk, és ők ezt be is bizonyítják

„Ómagyar Mária siralomház.”

„A Bogyóskertész fia.”

„József Attila: A Dunántúl.”

„Művei a szenvedésről szólnak, mint az Erőtlen menet.”

„Erőltetlen menet.”

via GIPHY

És hát a szerelem, az mindig bonyolult dolog egy műben... meg egy vizsgán is

„Lédával nem szerették egymást úgy annyira igazán.”

„Nincs lelki társa, akivel megosztja a meddő óráit, és ez nagyon szomorú.”

„Mi volt élete legnagyobb tragédiája? – A Lilla.”

„Lillát szerette, és meg is kapta.”

„Nagy hatással volt rá, ő volt a szeretője is.”

„Volt egy szerelme élete során. Utána több is.”

„Van egy nagyon szenvedélyes szerelmük, és ez is egy igen nagy bonyodalom.”

„Vér Klára behívja Jánost, mert hideg van és hát… khmmmm… megcsalja a férjét.”

„Csipke Sándornak khmmm… szabad utat ad.”

via GIPHY

Verset elemezni mindenki tud, vagy így, vagy úgy, igaz, néha teljesen egyedi értelmezésben

„Vár állott, most kőhalom. Ez azt jelenti, hogy vár volt, és most kőhalom.”

„Babits egy az egyben átvette a bibliai történetet? Nem, kavart benne.”

„Nem tudhatjuk, mire gondolhatott igazából.”

„A csőrére a száját gondolta.”

„Témája: több dolog is van benne.”

„Elhelyezi magát térben a Dunánál, külsőleg egy dinnyehéjat bámult.”

„Akkor térjünk át a verselemzésre! – Nagyon sok szó van benne.”

„Még nyár van, senki sem veszi észre, de ő már érzi, hogy ősz van.”

„A postás lényegében őrült, aki csak a jó híreket szereti közölni.”

„Hát, így szeret ez a parancsnok így, hát, lényegében így parancsolgatni.”

„Elkezd őszre váltani a tavasz, majd tél lesz a képen.”

„A remény egy Isten, aki csak játszik az emberekkel.”

„Rómeó és Júlia szereplője: Rómeó, Júlia, Julianus barát.”

„Édesanyját hibáztatta a hánytatott sorsa miatt.”

„Viaszos vászon: gyertyafénynél írt, és lecsöpögött a viasz.”

„A második versszakban jön a nagy bumm, a napfelkelte.”

„A szinesztézia azt jelenti, hogy nincs lila dal.”

via GIPHY

Az a gyönyörű magyar nyelv, és a hozzá tartozó csodás nyelvtan is megkavarja néha a diákok gondolatait

„Szófaja: rámutató mód… képző… szám… rag…”

„Melléknévi igekötő.”

„Több szónak több jelentése lehet.”

„Van két beszélt szövegem.”

„Sima szavakat használunk.”

„Több fajtája van, de sokra van pár dolog, ami igaz.”

„Nem tenné érte tűzbe a kezét jelentése: hagyná elpusztulni.”

„A felszólítás nem olyan kedves levél.”

„Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Bolti lopásnál.”

„Két ember kell ahhoz, hogy ezt a jelet értsék, egymást.”

„A hang a légcsőbe megy a tüdőből.”

„Zöngéstelen hangok.”

Végezetül, ha az ember nagyon figyel, akkor igazi életbölcsességekkel gazdagabban térhet haza a vizsgáról

„Képes érte meghalni, ami szerintem egy gyönyörű dolog.”

„Beszéd az, ami több mint két szó.”

„Kár volt megszólalni, pedig eddig jó volt.”

„Boldog házasságban élt. Akkor meg mi a probléma?”

„Tételmondat: A tanárnő nagyon csinos ma.”

„Két fő kell a vitához, fura lenne, ha valaki egyedül vitatkozna.”

„A szerelmes versekből megállás nélkül folyik a nyál. De ez nem olyan.”

„Ott van az izgulás veszélye, például egy érettségi bizottság előtt.”

„Miért olvasnak krimit az emberek? – Mert szeretik tudni a végét.”

„Teszi fel a kérdéseit, és ez nagyon fontos, mert ő a kérdező.”

„Minden miért van?”

„Az élet csupa kérdés.”

„Mivel szeretnéd kezdeni? – Az elejével.”

„A szubjektív idő órával mérhető.”

„Hiába gondolkodunk, ha sehogy sem tudjuk kifejezni magunkat.”

„Saját magadtól kell a gondolataidat elmondani.”

via GIPHY

És utoljára a válasz, amit egyetlen tanár sem szeretne hallani a feltett kérdése után…

– „Mondanál erről még valamit?

– Nem, elég volt!”

Balatoni József

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Klaus Vedfelt