–

Mennyiszer hallottam már, a „jesszus, egyedül, nő létedre?!” mondatot, amitől egész egyszerűen a hideg ráz ki. Hallottatok már olyat, hogy egy pasinak ugyanezt mondják, amikor kimegy egy focimeccsre, vagy elindul a tengert hajóval átszelni? „Jesszus, férfi létedre…!?”. Muhahaha. Szóval nyugi, mindenki utazzon, egyen étteremben, kávézzon, üljön be moziba, színházba, vagy akár menjen focimeccsre egyedül, még akkor is, ha a szerencsétlen nőnek is született!

De nem ironizálok tovább, vegyük inkább sorra, hogy mikre érdemes azért odafigyelni, ha már kitaláltad, hogy nőként  nekiindulsz a világnak egy szál magadban.

Először is fontos a cél…

…az, hogy mit is szeretnél elérni a magányos nyaralással, utazással? Csendre vágysz? Vagy szeretnél egy kicsit magadra figyelni? Nem alkalmazkodni egy ideig a családhoz, munkához? Netán ismerkednél, mert amúgy mindig egyedül vagy? Mennyi pénzed van rá? Várost akarsz nézni vagy természetben lenni? Aktív, vagy totálisan passzív kikapcsolódást szeretnél? Persze még számtalan kérdés felmerülhet és ezek alapján máris lehet szűkíteni a desztinációt. Nem adok olyan bölcs tanácsokat, hogy aki éppen igazi, külső és belső csendre vágyik, az ne nagyvárosokban, illetve techno-tengerpartokon keresse a nyugalmat. Mindenki rá fog jönni, mi kell neki.

Amikor már elhatározta az ember, aki jelen esetben nő, hogy merre is akar indulni, főleg, ha repülővel, akkor kezdődhet a sakkozás: a legolcsóbb megoldást kell megtalálni.

Így már könnyebb a szabadságot is időben kivenni. Ezután igyekezni kell nem meghallgatni a családi és baráti sápítozást, de meghallani a kiválasztott területen már járt ismerősök tanácsait és persze elkerülni azért a háborús, vagy ahhoz közeli helyeket, illetve ahol a nőket kifejezetten alsóbb rendű lényként kezelik és a kultúra része a kiszolgáltatottságuk. Meg lehet próbálni persze, de teljes fegyverzetben, bár, ugye, minek, ha kikapcsolódni szeretnél?

A magányos utazások előnye és hátránya is egyben, hogy mindenről magadnak kell gondoskodni, de ez szerintem egyetlen nőnek sem okoz komoly kihívást. Aki szorongós típus, annak kifejezetten jót tesz minden egyes előzetes lépés is: érezni fogja már az elindulás előtt, hogy megy ez neki. (Ha mégis megfutamodnál, akkor vegyél ki pár napra egy szállodai szobát a saját lakhelyedhez közel, és élj egy kicsit a magad tempójában. Meg fogsz lepődni, csodákat tesz, ha kizárólag a reggeli időpontjához kell alkalmazkodni!)

De inkább maradjunk az elszánt amazonnál, aki el is indul

Ha már feltérképezett mindent és alaposan bevásárolt, összekészítette a cuccát, akkor azonnal pakolja vissza a felét a holminak. Nem lesz rájuk szükség ugyanis. A fapados légitársaságok ugyan az egyik legnagyobb veszélyt jelentik ökológiailag, egy előnyük mégis van.

A nő megtanulja az utazásai során egyre kisebb csomagba bepakolni az életét.

Inkább spórolj az utazáson és a szálláson, és vigyél magaddal egy kicsit több pénzt (ha teheted), mert attól biztonságban érzed magad, és nem kell mindig úgy kinézni, mint a Vogue címlapján. Nyáron főleg nem…

Legyen pár ruha, amit lehet akár véletlenszerű bulikra is kombinálni, meg alapcuccok. Ha valami nagyon hiányzik, vagy elveszted, akkor jó esetben ott a plusz pénz, amit nem versz el az első napon valami baromságra. Ha meg igen, akkor nézegesd azt, és csak örülj, hogy hallod végre saját magad! Örülj, hogy senki nem szól bele, hogyan tervezd  a napod, örülj, hogy a magad ura vagy, örülj, hogy akkor jössz ki egy múzeumból, amikor akarsz, akkor és oda ülsz be kávézni, ami neked és csakis neked tetszik, örülj, hogy nem kell mindenkivel egyeztetni, hogy mit egyetek, ki vegán, vega, ki kíván édességet vagy éppen húst, nem rángat a gyerek, hogy fagyizni akar… satöbbi, bármi.

Amikor kávézóm volt, az egyik kedvenc vendégtípusom az egyedül nyaraló nő, lány, asszony volt. Volt idejük, sehova nem rohantak, írtak, olvastak, beszélgettek, áradt belőlük a nyugalom.

Nem véletlen, hogy mai napig tartó barátságot ápolok egy Kanadában élő koreai lánnyal, egy hongkongi balett-táncossal és egy japán művészettörténésszel. Mind nők, akik időről időre adnak maguknak pár hetet, hogy egyedül utazzanak. Azt mesélték – amit  egyébként magamon is tapasztaltam, amikor egyedül vágtam neki egy-egy útnak –, hogy pár nap alatt megnyugszik az idegrendszerük, nyitottá válnak befogadni új dolgokat, új ismeretségeket, új embereket. Szingliknek külön jó hír, hogy az utazás során akarva-akaratlanul, mindig sodródnak mellénk érdekes, izgalmas (jó, néha dögunalmas) emberek, és ha nagy kaland nem is lesz belőle, talán sokkal kevésbé érzi az ember magát magányosnak, mint otthon, beszorulva a négy fal közé.

Apropó magány!

Sokan attól tartanak, hogy rossz lesz majd nem megosztani az élményeket mással, illetve védtelenek lesznek az utazás során egyedül. Főleg nőként. Ha így van, az élmények kimondására mindig lehet nálad egy füzet, vagy blogolhatsz, vlogolhatsz, még ha (anyukádon és néhány baráton kívül) senki nem is olvassa, neked biztos jót tesz, és szép emlék is lehet belőle. De ha egy kicsit is nyitott vagy, akkor ehelyett beszélgethetsz az alkalmi ismerősökkel is. Nagy élmény, és néha izgibb is, mint a jól megszokott társaságnak annyit mondani, hogy „ez de szép”, vagy „érdekes kiállítás volt…”

A másik aggodalom, a védtelenség ellen pedig lehet előre is tenni.

Legyen jó biztosításod, B-terved, légy kreatív, de azért az iratokra, pénzre és bankkártyára vigyázz! A többi nem érdekes, pótolható. Vagy ha nem, akkor maximum kicsit koszosan és büdösen szerez az ember élményeket. Mint például én, húszévesen – pénzemből végleg kifutva – a velencei pályaudvar lépcsőjén éjszakázva, akit hajnali hatkor felrugdostak a rendőrök, hogy reggel van, el kell innen húzni. Velence sosem mutatta ennyire szépnek és csendesnek magát sem előtte, sem utána. Úgy éreztem, hogy csak az enyém egy város, amit egyébként a hömpölygő turistatömeggel lehet elképzelni.

A kalandor típusú nőknek viszont érdemes időről időre emlékeztetni magukat a nagy klasszikusra, a Thelma és Louise-ra, pontosabban arra, hogy nem minden Brad Pitt éri meg a rá fordított energiát.

Szóval csak nyitott szemmel, ügyesen válogass a közelebbi ismeretséget kötni kívánó pasik között. Különböző utazó bloggernők tanácsai alapján például nem baj, ha tartasz magadnál paprikaspray-t, de van, aki egyenesen a medveriasztóra esküszik... Végül is az természetben és urbánus környezetben is hatásos lehet...

A lényeg, hogy nőként sem érdemes félni egy jó kis utazástól, attól, hogy kinéznek bárhonnan, ha egyedül vagy, esetleg nem várt problémákba futsz bele! A legtöbb esetben megoldod, az esetleges gondok pedig hatásosan növelik az adrenalint extrém sportolás nélkül is. Ha meg sikerült kikeveredni belőle, egyre magabiztosabban mozoghatsz majd a világban. Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb élményeket általában az utazások során szerezzük.

Szóval tervezésre fel, ma van a napja! Oké, holnap is elég lesz…

Marossy Kriszta