Az ellopott pénzeken felül évi 6500 milliárd Ft-os gazdasági kiesést okozhat a korrupció Magyarországon

–

Bár nagy felháborodást keltenek a különböző korrupciós ügyek, a nemzetközi kutatások szerint a nagyobb kár nem ott keletkezik, ahol a pénz eltűnik, hanem ott, ahol a rendszer torzul. És ez a hatás sokkal mélyebben, sokkal tartósabban veti vissza a gazdaság teljesítményét. 

• A Pak Hung Mo közgazdász 82 országot vizsgáló kutatása szerint a korrupciós index egy egységnyi romlása a GDP növekedési ütemét évente mintegy 0,5 százalékponttal csökkenti.
• Egy másik, 2019-es globális elemzés pedig arra jutott, hogy a Transparency International indexén mért egy szórásnyi romlás hosszabb távon körülbelül 17 százalékkal alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel jár együtt.

Ezek nem elméleti számok: azt jelzik, hogy a korrupció mérhetően lassítja a gazdaság teljesítményét. Alapul véve, hogy a korrupció évente nagyjából 0,5 százalékponttal lassítja a növekedést, a kamatos kamat logikája alapján ez a hatás 15–16 év alatt összeadódva körülbelül 7–8 százalékos GDP-elmaradást eredményez. A 2024-es, mintegy 205 milliárd eurós magyar gazdaság teljesítményére vetítve 

a portál úgy számol, hogy csak 2024-ben 16 milliárd eurónyi, azaz 6500 milliárd forintnyi gazdasági teljesítmény esett ki 

– és ebben nincsen benne a közvetlenül ellopott/köddé vált pénz – gondoljunk csak az MNB-alapítványokból elszivárgó 270 milliárdra, és – a jegybanknál maradva – ehhez képest kis tételnek tűnik a 100 milliárd forintból felújított székház is.

Fontos, hogy ez nem konkrét mérés Magyarországra, hanem egy „mi lett volna, ha” típusú becslés, amely feltételezi, hogy a nemzetközi átlagos hatás (0,5 százalékpont) Magyarországra is érvényes volt. Valamint nem számol külön más tényezőkkel, mint pl. a válságok, EU-források, iparszerkezet stb.

Hogy működik ez?

A rendszerszintű korrupció gazdaságromboló mechanizmusa több csatornán keresztül működik.

Az egyik legfontosabb a beruházások visszaesése és torzulása. A korrupció növeli a vállalkozások költségeit és a bizonytalanságot, így kevesebb projekt valósul meg, és azok sem feltétlenül ott, ahol a legnagyobb lenne a gazdasági haszon. A külföldi befektetők különösen érzékenyek erre: ha két hasonló ország közül választhatnak, jellemzően azt részesítik előnyben, ahol kiszámíthatóbb a működési környezet.

Legalább ennyire fontos az emberi munkára gyakorolt hatás. A kutatások szerint

a korruptabb országok kevesebbet költenek oktatásra és egészségügyre, ami közvetlenül rontja a munkaerő minőségét. Emellett torzul a tehetségek eloszlása is: ha a magas jövedelem nem a termelékenységtől, hanem a kapcsolatoktól függ, akkor a legképzettebbek egy része nem a versenyszférában próbál érvényesülni.

A korrupció az innovációt is visszafogja. Ha a piaci verseny nem tiszta, a vállalatoknak kevésbé éri meg kockázatos fejlesztésekbe kezdeni. A jogbiztonság gyengülése – például a szellemi tulajdon védelmének bizonytalansága – tovább csökkenti a kutatás-fejlesztési hajlandóságot. 

Februárban mi is beszámoltunk róla, hogy Magyarország sorozatban negyedik éve az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International 2025-ös korrupcióérzékelési indexe szerint, ezúttal Bulgáriával holtversenyben. A 40 pontos eredmény történelmi mélypont. A jelentés szerint a romló tendencia nem egyszeri kilengés, hanem hosszabb ideje fennálló problémák következménye. Hogy hogyan szőtte az államszerkezet szálai közé a korrupciót a NER, arról Milanovich Domi írt korábban, a Lélektani határ podcastban pedig részletesen át is beszélték a témát Jancsics Dávid korrupciókutatóval. A mutyizás elleni fellépés hiányát a magyarországi civilszervezetek is kifogásolták az Európai Bizottságnak készített értékelésükben.

Nagy Andi