–

Fiatal klímaaktivisták április 13-án, az oregoni Portlandben próbálják újraéleszteni azt a pert, amelyet Donald Trump ellen indítottak az energiapolitikai intézkedései miatt – az ügy hétfőn a szövetségi fellebbviteli bíróság előtt folytatódott. A per célja, hogy az USA hagyja abba a fosszilis energiahordozók kitermelésének támogatását és tegyen lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében.

A 22 fiatalból álló felperesi csoport 2025 májusában indított bírósági eljárást, mert szerintük Trump elnöki rendeletei hozzájárulnak a klímaváltozás felgyorsításához, ezzel pedig veszélyeztetik az egészségüket, biztonságukat és jövőjüket. Állításuk szerint mindez alkotmányos jogaik sérelmét jelenti. Az ügyben 2025 szeptemberében kétnapos meghallgatást tartottak, ahol a fiatalok és szakértők személyesen is beszámoltak a klímaváltozás őket érintő hatásairól.

A RENDSZERVÁLTÁS MÉG CSAK MOST JÖN. ÉS EHHEZ MI IS KELLÜNK!
A magyar demokrácia visszaépítése most kezdődik. Az új kormány egyelőre sötét ló, a WMN dolga viszont biztos. Továbbra is függetlennek maradni és ellenőrizni a hatalmat. Felemelni a szavunkat a nőkért, gyerekekért, civilekért, kisebbségekért. A haza nem lehet ellenzékben, de nekünk abban kell maradni, hogy ne váljon az országunk újra egy abszolút hatalomra éhes kormány játszóterévé. A WMN 11 éve építi a magyar demokráciát. Kimondjuk azt is, amit más nem. Maradj velünk. Támogasd a munkánkat, hogy folytathassuk! Legyél WMN-Tag! https://tagsag.wmn.hu

A Lighthiser kontra Trump ügyben a felpereseket képviselő Julia Olson azzal érvelt: az elnök túllépte hatáskörét, amikor jogszabályi és alkotmányos felhatalmazás nélkül írta át az energiapolitika irányait. A kereset három konkrét rendelet blokkolását célozta, köztük a szénipar támogatását és egy nemzeti energiavészhelyzet kihirdetését.

Az ügy azonban tavaly októberben első fokon elbukott: Dana L. Christensen montanai szövetségi bíró

elismerte, hogy a fiatalok meggyőző bizonyítékokat mutattak be a klímaváltozás gyorsulásáról és annak veszélyeiről, ám úgy ítélte meg, hogy a probléma túl átfogó ahhoz, hogy bírósági úton lehessen orvosolni, hiszen az a politikai döntéshozatal hatásköre.

A szövetségi kormány jogi képviselője, John Adams a fellebbviteli bíróságon is ezt az álláspontot képviselte. Szerinte a felperesek érvelése túlságosan spekulatív, és az ügy eldöntése valójában politikai, nem pedig jogi kérdés, amely a végrehajtó és a törvényhozó hatalom hatáskörébe tartozik. A kormány oldalán 19 állam is felsorakozott. Christian B. Corrigan montanai főügyész-helyettes szerint a felpereseknek „nincs alkotmányos joguk beavatkozni a szövetségi energiapolitikába”.

A bírói tanács ugyanakkor több ponton is kérdéseket fogalmazott meg a védelem álláspontjával szemben. Jennifer Sung amerikai szövetségi fellebbviteli bíró például arra kérdezett rá: ha a klímaváltozás mindenkit érint, akkor valóban lehetetlen-e bármilyen ilyen jellegű pert indítani? A kormány jogi képviselője szerint ez így van, hangsúlyozta, hogy alkotmányos jogsérelem esetén konkrét, egyéni kár bizonyítása szükséges.

Nem nyugszanak bele

A fiatalok azonban fellebbeztek. A stratégiájuk több pilléren nyugszik:

  • Egyrészt azt állítják, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor kimondta: a kérdés túl átfogó a bírósági kezeléshez. Julia Olson szerint igenis van jogi alapja az ügynek, mert nem általános klímapolitikáról van szó, hanem konkrét elnöki rendeletekről.
  • Másrészt a hatáskör túllépésére építenek.

Azzal érvelnek, hogy Donald Trump olyan módon alakította át az energiapolitikát rendeletekkel, amihez sem törvényi, sem alkotmányos felhatalmazása nem volt. Ha ezt a bíróság elfogadja, az már önmagában elegendő lehet az ügy visszaküldéséhez.

  • Harmadrészt igyekeznek konkrétabbá tenni az őket ért sérelmet. Az egyik fő jogi akadály eddig az volt, hogy a klímaváltozás mindenkit érint, így nehéz egyéni kárt bizonyítani. A felperesek ezért hangsúlyozzák: az ő életükre, egészségükre és jövőbeli kilátásaikra közvetlen, kimutatható hatása van a fosszilis energiahordozók ösztönzésének.

Ügyükben eljárási megoldást kérnek:

nem azt várják a fellebbviteli bíróságtól, hogy azonnal döntsön a klímapolitika ügyében, hanem hogy küldje vissza az ügyet az alsóbb bíróságra további vizsgálatra. Ez kulcslépés lenne, mert így a per érdemi szakasza folytatódhatna. 

A háromtagú bírói testület – amelynek tagja egy Trump, egy Joe Biden és egy Barack Obama által kinevezett bíró is – egyelőre nem hozott döntést.  

Haláldúlának készül Nicole Kidman

WMN Szűrő – 2026. április 15. – NA

Az elmúlt években világszerte megszaporodtak azok a perek, amelyekben fiatalok és civil szervezetek próbálják jogi úton kikényszeríteni a határozottabb klímavédelmi fellépést. Több országban is bírósági döntés született arról, hogy az állam klímapolitikája alapjogi kérdés lehet. Az egyik legismertebb ilyen ítélet Hollandiában az Urgenda-ügyben született. A bíróság kimondta, hogy az állam emberi jogi kötelezettsége, hogy erősebben csökkentse a kibocsátásokat, és legalább 25 százalékos visszavágást írjon elő 2020-ig.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Unsplash/William Bossen, Markus Spiske, LOC's Public Domain Archive