–

Körbejárta az internetet Orbán Viktor TikTokra feltöltött videója, amelyben egy kislány a közönségből integet a miniszterelnöknek a március 16-i kaposvári kampányeseményen. A gyerek többször is „Orbán Viktor!” felkiáltással él, kicsit később kézbe is veszi a kormányfő. A jelenetről különben több felvétel készült, amelyeket több politikus is közzétett a különböző közösségi médiaplatformokon.

A kislány politikai kampányvideókban való szerepeltetése miatt többen felháborodtak, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) pedig a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult. Érvelésük szerint nem az a baj, hogy egy gyermek egy politikai esemény közelében tűnik fel, hanem az, hogy utána kampánycéllal teszik közzé mindenhol.

„Ezzel nemcsak a kampányanyagokban szerepeltetett gyerekeknek okoznak sérelmet, de olyan objektív értékek is sérülnek, mint a gyermekek védelme és a kampány tisztasága”

– fogalmazott a jogvédő szervezet. Az NVB ugyanakkor nem állapított meg jogsértést, de a Kúria később igen: kimondta, hogy Orbán Viktor megsértette az esélyegyenlőség elvét – a gyerekek szerepeltetése olyan cukiságfaktor, amely igazságtalan előnyt adhat a jelöltnek –, és jogellenesen használta fel a gyereket kampánycélra.

Az AB szerint Orbán Viktor jogai sérültek volna

A miniszterelnök jogi képviselője, Giró-Szász János ügyvéd alkotmányjogi panasszal élt, így az eset az Alkotmánybíróság elé került. Ebben azzal érveltek:

a jelenet spontán volt, a gyermek maga kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, és a felügyeletét ellátó felnőtt is közreműködött abban, hogy a politikus közelébe kerüljön. Szerinte a közzétételhez való hozzájárulás is ebből következik, és az is aránytalan korlátozás lenne, ha egy politikus nyilvános rendezvényen ne léphetne kapcsolatba egy gyerekkel.

A panasz lényege az volt, hogy a Kúria túllépte a törvényi kereteket: a csak oktatási intézményekre vonatkozó kampánytilalmat kiterjesztette nyilvános eseményekre is, és ezzel indokolatlanul korlátozta a jelöltek mozgásterét. Az érvelés szerint az esélyegyenlőség elve sem sérülhetett, mivel az minden jelöltet megillető jog.

Az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa egyetértett ezzel. A testület kimondta: az esélyegyenlőség tekintetében minden jelölt jogosulti pozícióban van, így annak megsértésére nem alapítható felelősség. Emellett úgy látták, hogy a Kúria egy, a jogszabályokban nem szereplő tilalmat vezetett be, amikor általános érvénnyel problémásnak minősítette a gyermekek kampányban való megjelenését.

A döntés szerint mindez a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozását jelentette, és a tisztességes eljáráshoz való jogot is sértette. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette a Kúria ítéletét, kimondva: a miniszterelnök nem követett el jogsértést a kislányról készült videó közzétételével.

Tehát nem azt mondták, hogy a gyerekek használata kampányban rendben lenne, hanem hogy a Kúria helytelenül alkalmazta a szabályokat.

Ezért nem szabad gyerekekkel politizálni

Választásról választásra visszatérő probléma a gyerekek kampánycélú felhasználása. Bár hatásköréből kifolyólag a Kúria és az AB is a választás tisztaságának szempontjait vizsgálta, nem mehetünk el a téma gyermekvédelmi aspektusa mellett sem. Gyurkó Szilvia gyerekjogász 2015-ben részletesen írt arról, miért nem szabad politikai célokra használni a gyerekeket, még biodíszletként sem.

„Mert nincsenek abban a helyzetben, hogy teljes körűen értsék és megértsék, mihez adják az arcukat, amikor beöltöztetik, meghívják őket, vagy szerepet játszatnak velük”

– fogalmaz, hozzátéve, hogy „minden kizsákmányoló helyzet alapvető jellemzője, hogy olyanra használom a másikat, ami nem az ő érdekeit szolgálja, hanem kizárólag a saját céljaimat”.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Facebook/Orbán Viktor hivatalos oldala