–

Úgy háromezer évvel ezelőtt néhány bölcs a papi rituálék és a vallási áldozatok helyett befelé fordulva kezdte keresni a végső igazságot. Leültek, és mozdulatlanul figyelték, mi történik az elmében, majd igyekeztek magyarázatot találni a megfigyeléseikre. Arra jutottak, hogy ahogyan kívül a világban, úgy belül a tudatban is minden változik, egyetlen dolog marad csak változatlan: a tudatosság.

Ezt a módszert nevezték azután jógának, mert úgy találták, hogy az elme kontrollálása hasonló a harci szekér lovainak irányításához. A Katha Upanisadban leírt példázat szerint a lovak az érzékek, a hajtó az értelem, a jóga pedig szó szerint a lovak irányítását lehetővé tevő igát jelenti. 

A jóga tehát az eszköz, amivel kontrollálhatjuk az elmét, amíg mozdulatlanná válik, és eljutunk a tiszta tudatosságig. 

Ez volt a rádzsa jóga, vagyis a „királyi út”, ami a legmagasabb szintű filozófia, a védánta gyakorlati megvalósítása. A jóga azt a tudatállapotot jelenti, ahol a védánta elméleti következtetései közvetlenül megtapasztalhatóvá válnak. 

Keleti olvasztótégely

Egy évezreddel később, isz. 400 körül írta meg Patandzsali a jóga alapművének tekinthető Jóga szútrákat, amiben összefoglalta és megmagyarázta a jóga gyakorlásával elérhető eredményeket. A védikus kultúra mellett egyre erősödött a Védákat tagadó buddhizmus, dzsainizmus és a számtalan tantrikus iskola, ezért Patandzsali megpróbálta belefoglalni a jóga rendszerébe a nagyobb szellemi irányzatok tanításait. A Jóga-szútrákban megjelennek a dzsainizmus morális alapvetései, az aszkéták fizikai gyakorlatai, a buddhizmus magyarázatai a tudati folyamatok leírására, számos tantrikus technika, és a vallásos gyakorlók számára az isten iránti odaadás mint lehetséges út.

A jógát így mindenki számára gyakorolhatóvá tette világnézettől függetlenül – egy olyan eszközzé, amit utána sok millióan használtak saját céljaik eléréséhez.

A meditációra épülő rádzsa jóga mellett később megjelent egy másik spirituális út: az aszkétizmusból kialakult hatha, ami az eredeti aszkétizmusnál jóval szelídebb, a fizikai test, a légzés és az elme uralására egyaránt törekvő mozgalom volt. Eleinte a rádzsa jóga alternatívájaként tartották számon, majd a két rendszer kezdett összeolvadni, és a hatha vált a rádzsa jógát előkészítő gyakorlássá. Így lett az indiai kultúra egyik meghatározó tényezője a XVIII. századra a jóga, ami már egy rendszerbe foglalta a hathát mint fizikai és energetikai gyakorlást, a rádzsa jógát mint meditációs praxist, és a védánta filozófiáját mint eszmei hátteret.

Jógaőrület

Amikor a XX. század közepétől a jóga egyre ismertebbé vált nyugaton, a régi tradíciók mellett megjelentek a modern jógairányzatok, amelyek a bölcselet helyett a mozgásra és az életmódra helyezték a hangsúlyt. 

A jóga gyakorlásának célja sokszor már nem a végső igazság felismerése lett, sokkal inkább az életminőség javítása, a stressz és a mozgásszegény életmód ellensúlyozása. 

A jóga divat lett, üzlet, ennek minden előnyével és hátrányával. Ma sokkal többen gyakorolnak jógaszerű mozgásformákat, mint valaha a történelem folyamán, és a nyugati jógaoktatók egyre képzettebbek a testfejlesztés területén. Már nem elég, ha egy oktató ismer néhány ászanát és ezek szanszkrit nevét, járatosnak kell lennie anatómiában, prevencióban és az oktatási módszertanokban is. A nyugaton hagyományos olimpiai sportok és gimnasztika helyett egyre többen fordulnak forradalmian új mozgásformák felé, és ezek mind merítettek a jóga, a tajcsi és a keleti küzdősportok mozgásanyagából. Természetesen vannak rövid életű divathóbortok, de találhatunk számos innovatív, rendkívül hatékony mozgásrendszert is, amelyek új alapokra helyezték nem csak az ászanák gyakorlását, de a mozgáshoz való alapvető hozzáállásunkat is.

Jógatudomány

És hova lett a valódi jóga? Él és virul. A legtöbben talán megmaradnak a heti egy-két mozgásos foglalkozásnál, azonban a gyakorlók jelentős részének van igénye ennél többre is: meditációra, elméletre, filozófiára. Sok egyetemen van már külön jóga és szanszkrit szak, komoly kutatások folynak a jóga történetével kapcsolatban, lefordítják a szakirodalmat, ami eddig csak szanszkrit nyelven volt elérhető, és világszerte izgalmas viták bontakoznak ki az eddig dogmának tekintett értelmezésekkel kapcsolatban.  

Ha valakiben megvan az igény a tanítások mélyebb megértésére, könnyebben talál hiteles tanítót, iskolát, vagy képzést, mint bármikor a történelem folyamán.  

A jóga nem változott, mindössze más kulturális közegben, új módokon jelenik meg. A jóga kalandos története innovációk sorozata, amik az idők folyamán tradícióvá váltak. Most éppen a helyes mozgás forradalma zajlik, de mellette a bölcselet is megújul. Az ősi szövegek számtalan fordításban és interpretációban válnak elérhetővé, komoly szakemberek magyarázzák és teszik könnyebben érthetővé őket a modern ember számára. Persze, ahogy Indiában talán túl könnyen kiáltanak ki valakit paramgurunak, a tanítók tanítójának, úgy nyugaton is számtalan önjelölt jógasztárt találunk. 

Magunk választunk tanítót, saját igényeinknek és érettségünknek megfelelően, és a tömegek sajnos ritkán választják a hitelesebb, de nehezebben járható utat. De ha nyitottak vagyunk, fejlődni szeretnénk, és hajlandóak vagyunk tenni is ezért, akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy végigjárjuk a jóga által mutatott utat. 

A nagy zajból talán nehezebb kiszűrni a tiszta hangokat, ugyanakkor sohasem volt könnyebben hozzáférhető a hiteles tudás azok számára, akik valóban tanulni, fejlődni akarnak. 

 

 Németh Gergő

Kiemelt kép forrása: Unsplash/ Kike Vega