–

Kéretlen lehetőségek

Ehhez képest Magyarországon, mint annyi minden másnak, ennek a jelenségnek is ez a roppant kedves, kelet-európai lelkivilágot tükröző „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk” verziója jelenik meg az élet minden területén.

Nagyjából 15 éve tart az, hogy telefonon, agresszív módon, kéretlenül befektetési lehetőséget, szépséget, pénzt vagy kedvezményes végbéltükrözést (nem túlzok) áruló idióták hívogatnak, és nem hagyják abba.

Én nem tudom, más hogy van ezzel, lehet, hogy csak én ismerek feleslegesen túl sok embert, járok túl sok helyre, vagy az én adataim villognak minden táblában, de biztosan több mint 500 ilyen telefonbeszélgetést folytattam életemben, biztosan több mint 10.000 ilyen levelet töröltem a gépeimről az elmúlt 20 évben, és évente (!) több mint 1000 db papírszemetet hajigálok ki a postaládámból.

Adatbázisok vagyunk

A plázákban, vásárokon és egyéb, kereskedelemre szakosodott helyeken is nyilván rengetegszer jöttek oda, hogy vegyek Holt-tengeri sóból készült nemtommit, de ezek a helyek erre valók. Ezért megyek oda.

Persze az online tér is való erre, de hogy miért ennyire gané módon kell ezt itt csinálni, azt fel nem foghatom.

Illetve de, felfogom ezt is, mert látom, hogyha az átlagos felhasználó meglátja, hogy IPhone-t/répát/tankot/Scarlett Johansson mellét sorsolják, megoszt a nyomorult bármit bárhol, mert fogalma nincsen, hogy épp adatbázist építenek belőle meg az ismerőseiből.

Csakhogy én nem vagyok átlagos felhasználó

Én beállítom, letiltom, utánamegyek. Én telefonban szólok, jelzem, kérem, hogy ne. Én pont a kivétel vagyok, aki minden weboldalon beikszeli, hogy NEM kér hírlevelet, nem járulok hozzá, hogy értesítéseket küldj, sem ahhoz, hogy lásd, hol vagyok pont most.

Nem akarok akciót, nem akarok feliratkozni, nem járulok hozzá semmihez, és nem akarok mást, csak megnézni itt valamit.

Ehhez képest 20 év internetezés után ott tartunk, hogy lassan egy teljes állású embert tudnék foglalkoztatni, aki egész nap csak leiratkozna onnan, ahova NEM iratkoztam fel, aki letiltaná a szart, aki felhívná ezeket a cégeket, hogy töröljenek az adatbázisból azonnal, aki ügyvédi felszólító levelet íratna, stb.

Volt olyan „Egészség Centrum”, ahová négy év (!!!) zaklatás után isten bizony személyesen bementem, kértem időpontot az ügyvezetőhöz, és bevittem egy magam által készített dokumentumot, amelyet aláírattam vele. Az állt benne, hogy ő tudomásul veszi és kijelenti, hogy soha többet nem keresnek, hogy tényleg töröltek az adatbázisból, és hogy amennyiben mégis felhívnak, úgy a Fogyasztóvédelem, stb… meg rendőrség és Arnold Schwarzenegger társaságában jövök vissza. Ezután már csak négy-öt telefon volt…

Volt olyan is, ahol akkora balhét csaptam, hogy tényleg megijedtek, és megnevezték azt a másik céget, ahonnan az egész adatbázist vették, benne az én adataimmal.

Azaz, ha feliratkozol valahová, akkor száz helyre iratkozol fel igazából, ha véletlenül nem tudnád

És ehhez elég, ha egy boltban megadod a mail-címedet, hogy írjanak neked két nap múlva arról, hogy a trikó, amit kinéztél, megjött-e. Elég, ha egy kedvezmény feltétele az, hogy megadd a mail-címed, és ha megadod, elszabadul a pokol.

A szabályozások nagyon kellenek, de valójában elenyésző az az arány, amiből komoly balhé, bírság, a zaklatás befejezése vagy hasonló lesz.

Egyszerűen azért, mert normális embernek nincs ideje, kedve, energiája erre, de főleg akarata nincsen. Elvárása lenne a szerencsétlennek, hogy tisztességesen kezeljék az adatait, és bár úgy érzékelem, hogy ez az új GDPR-törvény hozott ebben változást, még kivárnék az általános hurrával. Főleg azért, mert egyrészt nem maradt abba, másrészt, van mit kiheverni.

Nem árt az óvatosság

Száz szónak is egy a vége, tessék óvatosnak és körültekintőnek lenni, amikor csak úgy odaadod bármilyen szituációban a személyes adataidat, mert nem úgy fognak bánni vele, ahogy te azt elképzelted. Tessék igenis foglalkozni azzal, hogy ne árasszon el az elektronikus szemét, főleg, hogy egyik-másik a hírlevélbe csomagolva, mögé rakva simán küld neked vírust vagy valami bájos, láthatatlan kis szoftvert, ami szétnéz, és gyűjtöget esetleg a gépeden.

Egy normál rendszergazda pár ezer forintért évente kétszer letakarítja a gépedet, frissíti a vírusirtódat, és ad néhány hasznos tanácsot ezek ellen a mocskok ellen.

A telefonos zaklatókkal szemben pedig engedd meg, hogy sajnos évtizedes tapasztalatom során – saját magam által fejlesztett – olyan mondatokkal ajándékozzalak meg, amikkel tényleg haladéktalanul le fogod rázni őket. Mindegyiket kipróbáltam többször, és segítenek. Úgy kell mindet alkalmazni, hogy amikor bemutatkozik, és elkezdi nyomni, hogy egy mennyire fantasztikus lehetőséget kínál most neked, akkor válaszképpen azonnal, kertelés és bevezetés nélkül mondd ezek közül azt, amelyik a lelkedhez és adott pillanathoz legközelebb áll. Megígérem, hogy nem fognak csalódást okozni:

1. Az értékesítésre felkészítő tréningen az ügyfél melyik mondatára kellett azt válaszolni, hogy köszönöm, viszonthallásra?

2. Köszönöm, nagyon érdekel, 800 darabot kérnék keddre.

3. Nahát, micsoda véletlen! Fantasztikus, hogy beszélünk, mert nekem is éppen van egy kihagyhatatlan ajánlatom az ön számára. Ugyanis klinikailag tesztelt intim piercingekkel kereskedem, és most tudok adni hozzá ajándékba vagy egy teljesen plüss borítású bilincset, vagy egy méregmentes műanyag szájpecket a domina szolgájának tiszta bőr szíjjal. Önt melyik ingyenes ajándék érdekelné?

4. „Én is így lettem néma víztükör, mikor tőlem elmentél. Nekem többé már a Nap se tündököl, csak ha újra eljönnél.”

Szívesen.

 

Doffek Gábor

Ha tetszett ez az írás, mindenképp olvass bele szerzőnk blogjába is, itt: Frontember megmondja.  

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Westend61