–

Történet az elbukott vagyonról

A történetünkben szereplő amerikai házaspár már a nászútjuk harmadik napjára megszabadult a szerencsejátékra szánt kétezer dollárjától Las Vegasban. A férj este az ágyban azon gondolkodott, hogyan lehetséges, hogy ilyen hamar fenekére vertek a pénznek. Ekkor hirtelen eszébe jutott, hogy egy ötdolláros zsetont elrakott még az első nap szuvenír gyanánt. Mivel ő maga 5-én született és a zsetonon is ez a szám vigyorgott vissza rá, ezt jelnek vette és elrohant a kaszinóba. Amint odaért, már hajította is az utolsó megmaradt zsetonját, méghozzá – dobpergés – az ötös számra. A kerék pörgött, a golyó pattogott és egy kis idő múlva meg is állt. Az ötösön! A 35-szörös szorzó máris 175 dollárig repítette a játékra szánt vagyonát. Gondolta, meglovagolja szerencséjét, így habozás nélkül megint az ötös számra tette minden pénzét. 6125 dollár. Pillanatokon belül ennyi volt a nyereménye. A tömeg csak gyűlt az asztalhoz és egyre nagyobb figyelem kísérte a nem mindennapi sorozatot. Hősünk hatalmas ováció közepette rövid időn belül egészen 7,5 millió dollárig menetelt. Hihetetlen. Teljes extázis. A nem mindennapi sorozat azonban pár perccel később olyan gyorsan ért véget, ahogy elkezdődött. A következő pörgetés a hatoson állt meg. Pénz nélkül, lehajtott fejjel és egy moziba illő történettel a háta mögött sétált vissza a szállodába, ahol már aggódva várta felesége.

– Hol jártál drágám? – kérdezte a feleség.

– Ruletteztem egyet.

– És hogy ment?

– Nem olyan rosszul. Öt dollárt buktam.

Ez egy klasszikus legenda a nevadai sivatagból, és az egyetlen olyan történet, amelyik a viselkedési közgazdaságtanhoz szorosan kapcsolódik.

Vajon miért kezelte olyan könnyen a férj az emberi ésszel felfoghatatlan vagyon elbukását? Miért kockáztatott soha nem látott könnyedséggel?

Sokan azt gondolják, hogy a kaszinók azért termelnek pénzt, mert az esélyek mellettük szólnak. Ami részben igaz is, de egy lényeges darab hiányzik a történetből. Az emberek attól függően sorolják külön kategóriába a pénzüket, hogy az honnan származik, vagy milyen célra rakják félre. Ezt mental accountingnak, azaz mentális nyilvántartásnak hívjuk (nevezik még two pocket, vagyis kétzsebes teóriának is).

Főhősünk azért nem rokkant bele a hihetetlen méretű veszteségbe, és azért mert emberi léptékkel felfoghatatlan összeget kockáztatni, mert azt a „kaszinó pénzének” tekintette. Mivel nem munkával szerezte, így tudat alatt máshova könyvelte el. Mondhatni, könnyen jött, könnyen megy alapon játszott egy jót.

Ez az egyik leggyakoribb és legköltségesebb pénzzel kapcsolatos hiba, amit az emberek elkövetnek. Hiszen mennyire racionális az, hogy egy ugyanolyan címletű bankjegynek más értéket tulajdonítunk? Bizony, semennyire.

Az ötezres két arca

Nézzünk egy másik klasszikus példát, amiben már mi vagyunk a főszereplők:

Képzeljük el, hogy 5000 forintért vettünk egy jegyet a színházba. Egész héten erre vártunk és izgatottan indulunk este útnak. A bejáratnál azonban észrevesszük, hogy a féltve őrzött jegyünket bizony elhagytuk. Mivel nem telt házas az előadás, így a pénztáros hölgy felajánlja, hogy vehetünk szinte ugyanoda jegyet. Hogy döntesz?

Most pedig képzeljük el, hogy ugyanez a szombat esti programunk, de a jegyet nem vettük meg előre. Amikor viszont a pénztárhoz érünk, észrevesszük, hogy 5000 forint hiányzik a tárcánkból, de van elég pénz nálunk, hogy még így is megvegyük a jegyet. Megnézzük az előadást, vagy szomorúan hazaballagunk?

Melyik esetnél hogy döntenél?

Ha úgy gondolkozol, mint a legtöbbünk, akkor az első esetben lefújod az esti programot, viszont a második esetben kifizeted a jegy árát.

De mi folyik itt valójában? Hisz mindkét esetben 5000 forinttal voltunk szegényebbek, mégis máshogy döntöttünk. Ha minden pénz – ahogy azt a közgazdaságtan tanítja – valóban helyettesíthető és egyforma, akkor a fenti két esetben ugyanúgy viselkednénk.

Bárcsak ilyen egyszerű lenne! Mivel azonban nem érzelem nélküli, tökéletesen racionális gépek vagyunk, sokszor szembemegyünk a józan ésszel. Intellektuálisan nehéz, érzelmileg pedig megterhelő lenne kiszámolnunk minden egyes rövidtávú döntésünk költségét (mozijegy vagy egy új kabát vétele) a hosszútávú szükségleteinkkel és céljainkkal szemben (mint például a nyugdíj célú megtakarítás vagy a gyerekek iskoláztatása). Ahhoz, hogy ezzel könnyebben megbirkózzunk, külön kis számlákat hozunk létre a fejünkben, melyeket szeparáltan kezelünk. Ezért találhatjuk szembe magunkat olyan irracionális viselkedéssel, mint például a magas kamatok fizetése a hiteltartozásunk után, mikor a sokkal kevesebbet hozó megtakarítási számlánkon bőven lenne elég pénz a visszafizetésére. Sokkal könnyebben vásárolunk drága dolgokat az év végi bónuszunkból, az esetleges adó-visszatérítésünkből vagy mondjuk, a szülinapi ajándékpénzünkből. És persze a lottónyertesek döntő többsége is ezért éli fel pár év alatt a korábban elkölthetetlennek hitt nyereményt.

Megkülönböztetjük a pénzünket attól függően, hogy mekkora mentális számlához tartozik.

Így leszel könnyedén megvezethető

Képzeld el, hogy kinéztél egy asztali lámpát 10 000 forintért. Amikor a boltba érsz, az eladó kedvesen megjegyzi, hogy a másik boltjukban ugyanez a lámpa most akcióban 6000 forint. Mindössze 20 perc sétára van. Elmész a másik üzletbe?

Most képzeld el, hogy egy ülőgarnitúrát vásárolsz 400 000 forintért a nappalidba. Elmész a másik üzletbe, ha ott 396 000 forintért megkapod?

Tanulmányok egyértelműen bizonyítják, amit szerintem már te is sejtesz. Az első esetben a döntő többség útra kel, míg a másodikban a kérdést sem érti igazán. Potom 4000 forintért? Ugyan már!

Ezzel természetesen az értékesítési szakemberek is tisztában vannak. Ezért történhet meg az, hogy például autóvásárláskor azokra is simán rábeszélik a plusz 200 000 forintos fényezést, akik képesek fél órát gyalogolni a két forinttal olcsóbb vizes zsemléért. Ezért tudnak ránk sózni értelmetlen, a vásárlásunkhoz mérten kis összegűnek tűnő biztosításokat, melyeket önmagukban egy ember sem venne meg soha.

Hogyan szüntetheted meg a mentális nyilvántartást?

Kezelj minden pénzt egyenértékűen, függetlenül attól, hogy az honnan származik, vagy hogy mi a célod vele. Ne csak a napi bevásárlásnál, hanem a nagyobb kiadásoknál is legyél résen, és ne vedd fél vállról a relatíve kicsinek tűnő összegeket sem.

Vezesd rendszeresen a bevételeidet és kiadásaidat. Ha saját szemeddel látod, mire mennyit költesz, sokkal könnyebben tudsz majd irányt váltani és levetkőzni a régi, káros beidegződéseket.

A változás sosem könnyű, de egy kis tudatos odafigyeléssel mindenki képes rá. Hidd el, a pénztárcádon kívül, te is rendkívül hálás leszel.

 Tehetős Teknős

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unsplash/Keenan Constance