1. Mit mond a jogszabály? 

2013-ban Magyar Fogorvosok Egyesületének és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának megjelent az állásfoglalása a fogfehérítés során alkalmazható anyagokról. Ez alapján fogfehérítő az a termék, melynek hidrogén peroxid tartalma 0,1 százaléktól kevesebb mint hat százalékig terjed. Ami efölött van, az nem minősül kozmetikai terméknek.

Fontos, hogy minden fogfehérítéssel kapcsolatos tevékenység fogorvosi kompetencia, és csak fogorvos – illetve fogorvos közvetlen felügyelete mellett klinikai fogászati higiénikus – végezheti. A szabályozás szerint csak fogorvosok, fogszakorvosok számára lehet értékesíteni fogfehérítőket. A kezelés megkezdése előtt ellenőrizni kell a fogakat, eltávolítani az esetleges fogkövet, megnézni a töméseket, és ha kell, cserélni őket. 

2. Kinek nem ajánlott?

18 év alatt, kismamáknak és ínybetegségben szenvedőknek nem ajánlott a kezelés.

3. Mi az, amin lehet javítani, és mi az, amin nem?

Az ételek és italok okozta elszíneződéseket jól lehet kezelni, de vannak olyan gyógyszerek, (például tetraciklin) melyek szintén okoznak elszíneződést, de a túlzott fluoirdbevitel is ilyen. A kékes vagy szürkés árnyalatú fogak is nehezebben fehérednek ki.

4. Mit jelentenek a számok, amelyeket a fogorvosok mondanak a fogakról?

A fogorvosok színkódok alapján dolgoznak, és betű-szám kombinációval határozzák meg a fog színét. Egy ülésben van, aki két-hárommal fehérebb fogakat ígér, mások hat-nyolc árnyalattal csábítanak, de találkoztam már tizenhat árnyalatnyi világosítást ígérő hirdetéssel is. 

5. Peroxidos vagy mentes?

A fogorvosok peroxiddal és nátrium-perborát monohidráttal  dolgoznak, amit peroxidmentes fogfehérítésként hirdetnek, ez utóbbit lehet megtalálni a kozmetikai szalonokban is, mert erre az EU-szabályozás nem vonatkozik. Kérdés, hogy ki mer egy kozmetikai szalonban fogat kezeltetni? Illetve mennyire érdemes előzetes felmérés nélkül, mondjuk, egy plázában kitátani a szánkat, ahol lehet, hogy épp az a Gizike vesz kezelésbe bennünket, aki két napja még a szomszédos butiksoron dolgozott... 

6. Mi a helyzet a gyökérkezelt fogakkal?

A gyökérkezelt fogak gyakran sötétebbek, és nehezen vagy egyáltalán nem fehérednek ki, így ebben az esetben a fogorvos belülről fehéríti a fogat, amit ideiglenes töméssel zár le. Ha elérte a tökéletes színt, végleges tömést helyez a fogra.

7. És a koronák vagy tömések?

Értelemszerűen ezekkel nem tud mit kezdeni a fogfehérítő anyag, ehhez fogtechnikusra van szükség.

8. Mennyi ideig tart a kezelés?

Általában 3x15 percig tart maga a kezelés, ezt előzi meg a fogak felmérése és az utókezelés. Mindennel együtt legalább másfél órát érdemes szánni a folyamatra.

9. Bio vagy sem?

A biomódszerrel hirdetett kezelések sem azok ám. Nem arról van szó, hogy a dzsungelben talált csodanövény hatására lesz fehér a fog, hanem a hidrogén-peroxid helyett más hatóanyagú szert alkalmaznak a fogorvosok, amely szintén nem bio. 

10. Fáj?

Valakinek nem, másnak igen. A fogak érzékenysége nagyon egyedi, így nem lehet megmondani, mennyire lesznek érzékenyek a fogak a kezelés után, de az biztos, hogy a peroxidos verzióra rosszabbul reagál a fog – viszont látványosabb az eredmény. 

11. Rendeljek Kínából fogfehérítőt?

Ha hülye vagy, feltétlenül. Vannak emberek, akik bármire képesek néhány ezer forint különbségért, de lássuk be, elég nagy ostobaságnak tűnik némi spórolás miatt egy életre tönkretenni a fogainkat. Ezért sem biztos, hogy az eBayről vagy az Aliexpressről érdemes fogfehérítőt vásárolni. Meg persze egy csomó mindent mást se, de ez egy másik cikk témája...

12. Milyen összegnél érdemes gyanakodni?

Kuponos oldalakon kilencezer forinttól indul a fehérítés, ha ötezerért látsz fehérítést, ne vágj bele, mert nagy valószínűséggel átverés. 

13. Mit lehet enni és inni?

Tíz napon át nem javasolt színes élelmiszerek és italok fogyasztása, magyarul: se kávé, se kóla, se currys rizs nem jöhet szóba. Vagyis igen, de ezzel azt érheted el, hogy bukod a pénzedet és a fehér fogakat egyaránt.

14. Kihez lehet fordulni, ha baj van?

Egyrészt magához a kezelést végző fogorvoshoz. Vagy: ha vele nem jut dűlőre az ember, akkor a feletteséhez. Ha nincs, illetve nem elérhető, akkor a helyi ÁNTSZ-t vagy a betegjogi képviselőt érdemes megkeresni. 

Zimre Zsuzsa

Fotó: iStock/Getty Images