Gyerekfilm propagandával – Kormányzati reklám ment a Zootropolis 2. előtt a Cinema City-ben

–

„Abszolút semmilyen morális vagy erkölcsi határ nincs, amit a Fidesz ne lépne át, ha a kampányról van szó. Most éppen a moziban tettek kormánypropagandát egy gyerekfilm elé” – írta november 30-i Facebook-posztjában Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője. Képeket is csatolt a bejegyzéshez, amiből kiderült, hogy a családi adócsökkentésről vetítettek kormányzati reklámot a Zootropolis 2. című film előtt a Cinema City Campona mozijában.

A 24.hu megkereste a moziláncot, kérdéseikre Buda Andrea, a cég marketing- és PR igazgatója azt mondta, a „médiafelületeik értékesítését a hozzájuk tartozó New Age Advertising végzi, a reklámok befogadásakor pedig a vonatkozó hazai jogi szabályozások mellett a hazai filmbesorolási rendszer követelményeit, illetve a saját, valamint a Cinema City etikai elveit is figyelembe veszik” – írja a lap. Buda azt is elmondta, a reklámoknak nincs korhatár-besorolása, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából a New Land Média által megrendelt reklámfilm

„nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a fenti követelményeket megsértenék”.

Hozzátette, hogy „a Cinema City a továbbiakban is elzárkózik a konkrét pártpolitikai hirdetések vagy az olyan üzenetek megjelenítésétől, amelyek célja a nemi, vallási, nemzetiségi csoportok vagy egyének elleni hangulatkeltés, továbbá veszélyeztetik a kiskorúak szellemi és érzelmi fejlődését”.

Gyerekek (és szülők) a célkeresztben

Az, hogy a gyerekeket sem kímélik, ha a kormányzati üzenetek terjesztéséről van szó, nem újdonság. Ahogy korábban megírtuk, a Nemzeti Mentál Pajzs Program, ami elvileg azért jött létre, hogy „segítsen a legkisebbeknek lelkileg stabil, mentálisan egészséges gyerekekké válni” (és aminek védnöke Varga Judit volt igazságügyi miniszter), is számos ponton tartalmaz a kormány számára fontos üzeneteket.

Dr. Gyurkó Szilvia pedig ebben a cikkében írta meg, hányféle és milyen gyerekjogi problémákat vet fel az, ahogyan a politikusok a gyerekeket használják – pláne kampány idején.

Az eset kapcsán érdemes felidézni azt is, hogy a magyar állam milyen szélsőségesen sokat költ önmagára, és az általa kívánatosnak tartott üzenetek terjesztésére. „Az adatokból kiderül, hogy az állam „közösségi fogyasztásának” különösen nagy része közigazgatási kiadás – vagyis a kormány elsősorban önmagára és saját céljaira költ” – írtuk októberi hírszemlénkben. Ebbe a közösségi fogyasztásba tartoznak a kormányzati hirdetések is, amik társadalmi célú hirdetésként jelennek meg.

Dián Dóri