Tenki Réka: „Nem tudom kimondani, hogy jó vagyok” – Elviszlek magammal
Tenki Rékával éppen nőnapon forgattunk, és hozott nekem egy szál virágot. Azt persze ő nem tudhatta, hogy nem ezzel vett meg magának kilóra, hanem az elmúlt éveim legkatartikusabb színházi élményével, az Egyasszony című monodrámával, amivel a kislánya születése után visszatért a színpadra. Edzésre mentem érte, ahol kőkeményen dolgozott, jól ki is pirult, de még ez is jól állt neki. A kedvünkért (bár nem kértük tőle) még a nyújtást is kihagyta, csak hogy ne kelljen rá sokat várnunk, és kevesebb mint öt perc alatt elkészült. Ezeken én meg sem lepődtem, mert tudtam, hogy a családjában rengetegen dolgoznak a színházi műszakban, ezért különösen fontos neki, hogy a körülötte dolgozó stábot megbecsülje. Azon viszont igenis meglepődtem, hogy Réka, akit tavaly beválasztottak Európa tíz legígéretesebb színésznője közé, itthon pedig megbecsült, színésznő, aki a Katonától a Nemzetin ár az Örkényig a legnagyobb művészszínházakban dolgozik, még mindig küszködik azzal, hogy kimondja: „Jó vagyok.” Erről is beszélgettünk, ahogy élete legnagyobb színházi szerepéről (igen, az Egyasszonyról), a lányáról, és a férjéről is. Kiderült például, hogy Csányi Sándor igazi szakmai coach otthon, valamint javíthatatlan romantikus, aki virágot és vacsorát visz a feleségének a színházba… Elviszlek magammal: Tenki Réka.
