Minden, amit tudni érdemes a tárgyi és a pénzbeli adományokról és az önkénteskedésről.

„A bántalmazóknak sok esetben jó a fellépése, kifogástalan a modora, magabiztosak és higgadtak. A bíróságra kész sztorival érkeznek egykori társuk ellehetetlenítésének céljából, van, hogy a történetüknek akad némi valóságalapja is, amit meggyőzően elő is adnak. Gyakori érv az is, hogy a másik fél labilis, és pszichés problémái vannak, vagyis megpróbálják őrültnek beállítani.” És előfordul, hogy sikerül átverniük a hatóságot is…

Filákovity Radojka kolléganőnk és férje, Bielik István fotográfus a határnál készítették megrázó riportjukat:

A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.

Sok gyerek szenvedélyesen szeretne tenni azért, hogy egy jobb világban éljünk, és ma már sok fiatal megtapasztalta, hogy nem kell ehhez feltétlenül a felnőttekre várniuk. Gyerekjogi szerzőnk három tizenéves aktivistával beszélgetett.

Vajon megmenthetők lennének a – Ranschburg Jenő kifejezésével – megfagyott gyerekek? És ha igen, hogyan?

„Nem érti, mert gyerek. Nem fog emlékezni rá, mert gyerek. Engem is megütöttek, mégis rendes ember lettem – neki sem árt »annyira«, mert még gyerek”... Ez csak három, van még ott, ahonnan ezek jöttek. Gyurkó Szilvi a gyerekkor legnagyobb tévhiteiről:

„A sztrájk alatt minden olyat biztosítani kell, amit már alapesetben sem tudunk biztosítani, mert nincs rá ember.”