Milyen kézzel fogható, már a gyerekeink bőrén megtapasztalható hatásai vannak a klímaváltozásnak? Miben más egy klímakutató családjának élete a hétköznapokban? Hogyan függ össze a pandémia a megoldatlan környezeti problémákkal? Van még visszaút, vagy egyenesen menetelünk a katasztrófa felé? Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutatóval és orvostanhallgató lányával, Ürge Dórával beszélgettünk.

A gyerekünk képmását egyre tudatosabban védjük – ma már az intézmények sem pakolják tele a gyerekek fotóival a hivatalos oldalukat, de azt azért gond nélkül megkérdezik írásban is, hogy mivel foglalkoznak a szüleik. Vajon ez jogszerű? Utánajártunk.

Doffek Gábor, aki a vendéglátóiparban dolgozik, novemberben még arról írt, érti a korlátozásokat, elfogadja őket, és ugrásra készen várja a lehetőségeket a többi szakmabelivel együtt. Mostanra viszont elfogyott minden: a türelem, a pénz, de még a remény a túlélésre is. És itt most nem a flancos éttermekről van szó, hanem azokról a vendéglőkről és büfékről, ahová mindannyian eljártunk a családdal, a barátokkal.

A kamaszok amúgy is ingatag önbizalmának nem biztos, hogy jót tesz az iskolai kötelező BMI- (azaz testtömegindex) mérés abban a formában, ahogy sok helyen zajlik. Íme, pár fontos kérdés és gondolat ezzel kapcsolatban egy három kamaszt nevelő szülőtől és egy szakembertől.

Az angyalföldi pálmafák csak dalszövegben viccesek, és az is csak első hallásra tűnik jó mókának, hogy a Pilis lejtőin 13 kaktuszfaj (!) él. Az inváziós növények terjedésének oka sok esetben az emberi meggondolatlanság. Pedig elsőre milyen jó ötletnek tűnik virágmagot rendelni „okosba”.

Az USA exelnökét néhány napja az összes közösségi médiaplatformon letiltották, elsősorban a Capitolium elleni támadásra hivatkozva. Ez jogos következmény vagy a szólásszabadság korlátozása? És miért pont most történt meg, amikor évek óta ugyanúgy kommunikál? Médiatörténeti pillanat, ami médiaetikai kérdéseket vet fel – ezeket szakértő segítségével próbáljuk megválaszolni.

A hajléktalanság még mindig tabu Magyarországon. Rengeteg a hozzá kapcsolódó sztereotípia, holott számtalan ok vezethet ahhoz, hogy valaki elveszti az otthonát, és fedél nélkülivé válik – a Van Esély Alapítvány ezekben az esetekben segít.

Egykor a mai Magyarország 80 százalékát erdő fedte – igen, az Alföldet is. Ma csak 21 százalékát. Ezért a klíma szárazabb, egészségtelenebb, és gyakoribbak a hőhullámok. „Ötven év múlva itt olyan állapotok lesznek, hogy az is kérdés lesz, hol lehet egyáltalán erdőt telepíteni, mert a félsivatagi körülmények már itt is megjelentek, látjuk az első jeleit. Szóval sürgősen kellene komoly lépéseket tenni” – mondják riportunk szakértői, és ők tesznek is konkrét lépéseket az ügyért. Olvass róluk, és szállj be a küzdelembe!