Nem elég, hogy egy-egy ilyen eset örök tanulságul szolgál majd. Sokkal erősebb ezeknél a közléskényszer, a felsőbbrendűség látszata, meg a bezzegelés.

Újabb veszélyes trend ütötte fel a fejét a TikTokon: az extrém soványságot és szélsőséges diétákat népszerűsítő #SkinnyTok hashtaggel több százezer tartalom jelent meg, amelyben sokszor az az üzenet fogalmazódott meg, hogy akkor lehet valaki szerethető és értékes, ha vékony. A francia kormány közbenjárásának köszönhetően a platform betiltotta ezeket a tartalmakat, amelyek a szakértők szerint elősegíthetik az evészavarok kialakulását.

Vlada több mint két éve él Budapesten. Pszichológiai tanulmányai mellett rendszeresen tölt fel tartalmakat a közösségi médiába, amelyekben az ukrán kultúráról, az otthonában zajló háborúról mesél, és arról is, hogyan tanulja a magyar nyelvet: az első szavai a „lábas" és a „pityóka” voltak. Szerinte a magyarok és az ukránok nem ismerik igazán egymást, és a két nemzet kapcsolatát csak tovább rombolják a magyar kormány ukránellenes üzenetei.

Katonadalok, népdalok, a Kárpátia, a Beatrice és Ákos szerzeményei is helyet foglalnak a Magyar Élet Magyar Ének című, kokárdával és nemzeti szalaggal díszített daloskönyvben, amivel ballagásuk alkalmából lepte meg a kormány a végzős nyolcadikosokat. A könyvbe 49 dalt gyűjtöttek össze – ezek közül elemez most néhányat álnéven pedagógus vendégszerzőnk.

A Hetek című hetilapnak adott interjút Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár két hete, és közölte: a következő időszakban biztosan nem lesz béremelés az ágazatban. De miért is lenne, csóválta a fejét az államtitkár, hiszen: „a kollégáink túlnyomó többsége hölgy az egészségügyben".

„Ha a kommunikáció megmarad, az már nagyon fontos védőfaktor” – mondja Dr. Kulcsár Gabriella, akit a grazi lövöldözés kapcsán kérdeztük arról, milyen folyamat vezet el az iskolai ámokfutásig. Miért kellene a nemlétező elkövetői profil helyett arra koncentrálnunk, hogy az emberek ne szigetelődjenek el? Milyen párhuzamokat találunk az ámokfutás és az öngyilkosság között? És milyen hatásai vannak egy ilyen traumának a közösségekre?

„Épp az óvóhelyen vagyunk, még egy kis idő, amíg ki tudunk jönni” – írja, amikor szólok neki Messengeren, hogy elküldtem a cikket átnézésre. A szerkesztőkkel összeszorul a szívünk: ez valós idejű ízelítő abból, mit élnek át azok, akik most a támadások kereszttüzébe kerültek.

Néhány napja életét vesztette az a 36 éves jászsági nő, aki egy TikTok-kihívást teljesítve felgyújtotta a pólóját. A fogadás szerint Farkas Icuskának az égő ruhadarabot 20 másodpercig kellett viselnie, ez idő alatt pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett. Miközben a tragikus eset komoly társadalmi, gazdasági és felelősségi kérdéseket vet fel, egyúttal riasztó látlelete a közösségi média hatásainak napjainkban.