De hát a napenergia ingyen van, nem?

Alapvetően a napsütés van ingyen, a napból nyert energia begyűjtése, váltóárammá alakítása (amiről aztán tudnak működni a háztartási dolgaink) és esetleg tárolása viszont pénzbe kerül. Természetesen áramot venni is pénzbe kerül, a kérdés már csak az, hogy rövid és hosszú távon mire éri meg jobban költeni.

Én egy négyfős háztartásban élek, néhány hete már egy hőszivattyús rendszerrel fűtő (és vizet melegítő) otthonban. Ez azt jelenti, hogy a fűtésrendszer úgynevezett H-tarifás óráról megy, vagyis egyszerűen fogalmazva az ottani fogyasztás gyakorlatilag „rezsivédett” áron fizetendő. Ez azért fontos, mert tavaly augusztus óta, ugye, csak bizonyos mennyiségű áramot lehet kedvezményes áron vásárolni (ez egy négyfős háztartásban maximum 230 kWh/hó). Aki ez alatt tartja a fogyasztását, nagyjából 38 forint/kWh áron veheti az áramot. 

Ez éves szinten kicsit több mint 100.000 forint költséget jelent, de aki túlfut a rezsivédett áron, bőven a dupláját is fizetheti. Egy napelemrendszer telepítése körülbelül kétmillió forintnál kezdődik – tehát áramfelhasználás mértékétől függően a jelenlegi rezsiárak mellett 10-20 év között mozog a megtérülés ideje. Ám a jelenlegi rezsiárak nincsenek kőbe vésve. 

Mi van akkor, ha valaki napi szinten elektromos autót tölt (és akkor valószínűleg esélytelen, hogy a meghatározott átlagon belül maradjon a fogyasztása)? Ha tudja magáról, hogy általában a napsütéses órákban használ több energiát? (Fontos tudni: a legtöbb háztartásban inkább ennek az ellenkezője jellemző.) Vagy ha hosszú távban gondolkozik, és fontos számára az is, hogy akár anyagi áldozatok árán is, de környezettudatos legyen? Akkor mindenképpen érdemes fontolóra venni a napelemrendszerek telepítését.

Drasztikusan visszaesett a lakossági napelemek telepítése az idei év elejétől

Robotka Tamás, a Tiszta energiák Kft. lakossági üzletág vezetője azt mondja, tavaly nyár végén, amikor kiderültek a rezsicsökkentés új szabályai, és még lehetett visszatöltéssel csatlakozni a hálózathoz, illetve volt lehetőség pályázat útján támogatást nyerni, nagyon sokan csatlakoztak új napelemesként. Aztán – a sok csatlakozónak köszönhetően – jött a visszatöltési moratórium, amit a kormány bevezetett. A tavalyi év végére kipörögtek az elérhető pályázatok is, így azóta alig vannak új lakossági csatlakozók. 

„Egy megfelelően méretezett napelemrendszerrel, kis odafigyeléssel az áramhasználatra, például arra, hogy a mosógép, mosogatógép ne éjszaka menjen, a háztartás áramszükségletének 70 százalékát le lehet fedni éves átlagot nézve. 

De ahol például napközbeni autótöltés vagy home office-os eszközhasználat van – különösen a napsütéses hónapokban – ez az arány akár nagyobb is lehet” – mondja Robotka Tamás.

A szakértő azt is elmondja, hogy bár várhatóan hamarosan újra elérhető lesz a visszatöltés lehetősége, de amellett is érdemes a napelem és az inverter mellett akkumulátorba fektetni, ami tárolni tudja a napközben megtermelt áramot, akár éjszakai felhasználásra. Egy átlagos háztartást ellátó napelemrendszer kiépítése nagyjából 2,5-3 millió forintba kerül, míg az akkumulátor költsége még ennél is több: 3-3,5 millió forint. És az új szabályozásnak megfelelően az áramszolgáltató öt Ft/kWh áron veszi meg a visszatöltött áramot, ami a szakértő szerint nem fog emelkedni a közeljövőben. „Energiafelhasználás szempontjából ideális megoldás az, ha elsődlegesen a felhasználó megpróbálja a napsütéses órákban elhasználni a lehető legtöbb napelemmel megtermelt energiát, másodlagosan tárolja azt, amit nem tud felhasználni, és mivel az akkumulátorok kapacitása is véges, harmadlagosan veszi igénybe a visszatöltés lehetőségét” – mondja a szakértő. Ez azoknak, akik már rendelkeznek napelemmel, talán nem ismeretlen, és valószínűleg a legtöbben könnyen beleszoknak abba, hogy 

tudatosabban kezeljék az áramot használó eszközeiket, a legtöbb mai háztartási gépet lehet időzíteni, sőt, elérhetők okoseszközök és sima eszközöket „okosító” lehetőségek – csakhogy ezek mind plusz beruházást is jelentenek. 

És ha már a környezeti tényezőt figyelembe vesszük, nyilván az is egy szempont, hogy ne kezdjünk őrült eszközvásárlásba (még az sem, akinek van rá kerete, de szerintem ők vannak kevesebben).

Viszont közben az energiaárak folyamatosan emelkednek világszinten is, így összességében nem tudhatjuk, hogy öt vagy tíz év múlva mennyire térül meg az, ha most napelemet vásárolunk, nem tudjuk, meddig kalkulálhatunk nem megújuló energiaforrásokkal, milyenek lesznek a jövő fűtési, közlekedési lehetőségei. 

Ráadásul a jelenlegi magyar helyzetben sokszor az úgynevezett „rezsivédett” költségekkel kalkulálunk, amikor tervezünk, pedig azok valószínűleg nem tarthatók hosszú távon. Ha körbenézünk a világban, látjuk, hogy egyre drágább a gáz, az üzemanyag és az áram is. Így nagy esély van rá, hogy hamar fontossá válik: tudunk-e megújuló energiaforrást is bevonni a háztartásunkba. Az biztos, hogy azok most sokkal jobb helyzetben vannak, akik évekkel ezelőtt nem dilemmáztak, hanem beleugrottak a napelemezésbe. Így összességében a kiszámíthatatlan jövőbeli energiaköltségek miatt valószínűleg most is érdemes belevágni. Ti mit gondoltok?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ anatoliy_gleb

Tóth Flóra