–

„Önök miatt ülünk otthon…”

Megdöbbentett, hányszor láttam különböző felületeken: „Kedves idősek, önök miatt ülök otthon, úgyhogy tegyenek önök is így!”, és ennek különböző változatait. Hogy miattuk ülnénk otthon, nyilvánvaló és jelentős tévképzet. Ehelyett próbáljuk elkerülni az egészségügyi ellátórendszer összeomlását, és persze a járvány kontrollálhatatlansága esetén kialakuló pusztító mélységű világválságot, amellett, hogy – természetesen – nagyon szeretnénk, ha nem veszítenénk el idősebb hozzátartozóinkat, ahogy másokat sem. Már jóval a vírushelyzet előtt is felmerült bennem, hogy Európában jogalkotói szinten nem törődünk eleget, és elég jól az igen nagy számú idős lakossággal.

Pedig ha egy ország elhanyagolja az idősei jóllétét, annak ára van, mentális és testi megbetegedések kialakulásához is hozzájárul.

Ez az ár egyrészt képletes veszteség, emberijóllét-veszteség. Nemcsak az időseké, hanem gyerekeiké és unokáiké is, akik szeretnének tenni idős hozzátartozóikért, mégis egyes területeken szervezettebb segítség kell. Másrészt valódi pénzről szól, ha az egészségügyi ellátórendszerek általános terhelését nézzük vírushelyzettől függetlenül. Utóbbi persze kicsit ridegnek tűnhet, de a téma társadalmi beágyazottságának kiemelésére itt is említendő szempont. És van más lehetőség. Lehetséges, hogy egy ország időskorú lakosságának általános állapota – ideértve a lelkiállapotot is – javuljon. 

Hogyan lehet egészséges az időskor? 

Abban, hogy valaki milyen minőségben éli le időskorú éveit, sok tényező játszik szerepet. Szerencsére a tudományos közmegegyezés szerint legkevésbé a genetika. Hosszan lehetne taglalni, mit tehet az egyén és mit tehet az állam azért, hogy egy ország lakói egészségesek legyenek, ami által egészségben válnak időssé. Ezúttal azonban inkább arra koncentrálnék, hogy mit lehet tenni a már időskorúakért.

A szakirodalom szerint a legfontosabb a személyközi kapcsolatok fenntartása, a gondolkodási képesség megőrzése, és a fizikai aktivitás.

Az is ismert, hogy ez a három dolog összekapcsolódik egymással, hiszen a mozgás segíti a gondolkodási képességet, és bizonyítottan hangulatjavító hatású, a személyközi kapcsolatok hiánya pedig káros hatással van az emberi agyra. Ahogy sok más esetben, az idősek jóllétét elősegítő tevékenységekben sem a pénz az elsődleges kérdés, hanem a szándék. A továbbiakban olyan gyakorlatokat fogok megmutatni, amelyek ezen a három területen javíthatják az idősek életszínvonalát, majd említek még egy megfontolandó szempontot. 

Közös mozgás, közös egészség

A közös testmozgás egyszerre segíti az agyműködést, a gondolkodási képességek megtartását a mozgás regenerációs hatása miatt, és segíti a személyközi kapcsolatok kialakítását és fejlesztését a közösségi jelleg miatt. Ehhez járul hozzá a testmozgás általános egészségre kifejtett „varázsereje”, mivel egyszerre segíti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések megelőzését és tüneteinek javítását, valamint jelentős hangulatjavító hatású, ami a lelki nehézségek, esetleges mentális megbetegedések hatékony ellenszere. 

A New York-i Egyetem 2010-es kutatásából az is kiderül, hogy amellett, hogy az időseknek tartott közösségi edzéseknek előnyei vannak a mozgás ténye és a közösségi lét miatt, kevés pénzből kivitelezhetők.

Hiszen nem kellenek hozzá speciális eszközök, csak egy terem és egy oktató.

Pozitív kezdeményezések, például gyaloglóklubok Magyarországon is vannak, célszerű lenne ezeknek a fokozott állami támogatása, önkormányzati szervezésben történő rendszeresítése és terjesztése. (Természetesen ezek a javaslatok főként a kijárási korlátozás és a világjárvány utáni időszakra vonatkoznak.)

Internetes közösség

Az internethasználat elsajátítása több fronton segítheti az említett célokat, kezdve azzal, hogy érdemes volna olyan webes platformokat létrehozni, ahol idősek számára biztonságos és hatékony edzések találhatók, amelyekről mellékelt fórumokon beszélhetnek is (például „kellemesen elfáradtam, és ti?”). Kutatási eredmények szerint az internet eszköze lehet az emberi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának, mivel azon keresztül érdeklődési köröknek megfelelően lehet egymással kapcsolatba lépni. A jelenlegi helyzetben pedig sokak számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy tartsák a családdal, barátokkal a kapcsolatot. És persze más szempontokat is érdemes figyelembe vennünk.

Egy 2016-os svájci és hongkongi (interkulturális) kutatás szerint idős emberek önbizalmára is jó hatással lehet némi internetezés.

Ez feltehetően a kapcsolatteremtés és annak érzete miatt van, hogy érzik, részei a világ történéseinek.

Emellett több országban folynak kezdeményezések az idősek elleni diszkrimináció leküzdéséért, aminek része a médiában való többdimenziós ábrázolásuk. Személyes véleményem, hogy talán az önbizalom fokozódása az internethasználaton keresztül azért is jelentős, mert így az idősek azt érzik, megmutathatják egyéniségüket, rávilágíthatnak, hogy ők is összetettek és érdekesek. Hiszen a „mai fiatalok” sem tehetők egy címke alá.

Az internethasználatot taníthatják például a kötelező gimnáziumi közösségi szolgálatban részt vevők, ha helyi szinten akadnak vállalkozó kedvűek mindkét korcsoportban. Szükség esetén a számítógépek adományozásában azt gondolom, cégek és magánszemélyek is részt vennének, ha lenne rá lehetőség. 

Együtt és egyedül gondolkodni 

A gondolkodási funkciók megőrzéséhez az említettek mellett persze direkt módon is hozzá lehet járulni. Olvasni például otthon, egyedül is sokan szeretnek, de sokat adhat a „közösségi olvasás” is, vagyis az időseknek szervezett olvasókörök önkormányzati vagy magánszervezésben.

Ennek része lehet a közös nehézségek, hasonló problémák átbeszélése, a nosztalgiázás egy-egy művön keresztül, ezek előnyeit nem is érdemes taglalni. Ugyanez filmklubokban is történhet. 

Jól enni, jól lenni

Mindenképpen meg kell említeni az időskori táplálkozás jelentőségét is. A táplálkozás minősége minden életkorban nagyon fontos a mentális és a testi egészség szempontjából, a leépülés veszélye, a megváltozott testi igények miatt azonban időskorban talán fokozott jelentőségű tényező. A fizikai aktivitás azért is fontos, mert harmincéves korunk felett tízévenként az izomtömegük három–öt százalékát veszíthetjük el, ami miatt nehezebbé válik az egyensúly megtartása és a mozgás, ezért a sok időskori elesés. Ez ellen a folyamat ellen a mozgás mellett a tudatos táplálkozással lehet tenni. A tudatos táplálkozás népszerűsítésére persze számtalan megoldáson lehet gondolkodni, de a közösségi főzések, táplálkozásról szóló oktatási események, tematikus „jólevő-klubok” és internetes platformok a társasági igények kielégítését is segíthetik. 

A történet folytatódik

Számtalan idetartozó dolgot nem említettem, például nehézségként a hazánkban jelentős időskori alkoholfüggőséget, vagy a lehetőségek közül a spiritualitás sokoldalú előnyeit. Azt gondolom viszont, hogy az előbbiekben említett szempontok szerinti szerveződések javíthatnak az egyéb problémákon is. Emellett sokan gondolkodnak arról, hogyan teremthetnek egymással kapcsolatot a különböző generációk, de e cikkben kifejezetten olyan lehetőségekről ejtettem szót, amelyek az idősebb korosztálynak szólnak, ezáltal viszont mindenki számára hasznosak, hiszen egy jelentős korcsoport jólléte mindannyiunk jóllétének része. 

Baló Sára

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT