1. Mit jelent a választás?

A választás egy olyan döntéshozatali forma, amikor egy közösség tagjai eldöntik, hogy ki töltsön be egy tisztséget. Magyarországon országos választás útján dől el, hogy ki kerül az országgyűlésbe, a helyi önkormányzatokba és az Európai Parlamentbe. Most országgyűlési választásra készülünk, ami április 8-án lesz.

2. Mi a választások következménye?

Ilyenkor dől el, hogy melyik jelölt és melyik párt képviselői kerülnek be a parlamentbe (más néven Országgyűlésbe). A választások eredménye határozza meg, hogy ki alakíthat kormányt (melyik párt vagy pártok koalíciója, szövetsége), és ki lesz a miniszterelnök. Nagy a választások tétje, főleg azért, mert országgyűlési választásokat csak négyévente tartanak (ezt hívják választási ciklusnak), tehát rendes körülmények között csak négy év múlva lesz a következő ilyen választás.

3. Miért van ennyi plakát meg hirdetés most mindenhol?

Most zajlik a választási kampány. Az egyéni jelöltek és a pártok is megpróbálják meggyőzni a szavazókat arról, hogy őket válasszák. Illetve arról, hogy a többi jelölt, illetve párt miért nem alkalmas az ország vezetésében való részvételre. Mivel a politikusok közszereplőnek számítanak, ezért az ő személyiségi jogaikat, jó hírnevüket kevésbé védik a jogszabályok. Így aztán a másik jelölt lejáratásában durva dolgok is megjelenhetnek a plakátokon, szórólapokon. A kampány a szavazás napján sem áll le, viszont akkor már nem lehet a tévében és a rádióban politikai reklámot leadni, és nem lehet a szavazóhelyiség közvetlen közelében kampányolni.

4. Hogyan lehet szavazni?

Minden választásra jogosult személynek két szavazata van. Az egyikkel egy egyéni képviselőjelöltre, a másikkal pedig egy pártlistára lehet szavazni. Mindenki szabadon dönti el, hogy a szavazatait hova és kinek adja. Nincs semmiféle szabály arra, hogy ahhoz a párthoz kell tartoznia a képviselőjelöltnek, amelyikre a listán szavaz valaki. A szavazás titkos, ami azt jelenti, hogy egy fülkében, egyedül adja le mindenki a szavazatát, és senkit nem lehet arra kötelezni, hogy elárulja, kire adta a voksát.

5. Mi történik a szavazáskor?

Szavazni reggel hat és este hét óra között lehet, a lakóhely szerint kijelölt  szavazókörben (ami általában egy mindenki által ismert hely, például egy iskola épülete). Mindenki megkapja előre postán, hogy hova kell mennie szavazni.

Próbálják az előkészítés során utcák szerint felosztani a választókat, hogy ne alakuljon ki hosszú sor a várakozókból a szavazásra kijelölt épület előtt, de néha azért előfordul, hogy sokan összegyűlnek, és ilyenkor sorban kell állni.

Miután a szavazó bejutott abba a terembe, ahol kialakították a szavazófülkéket, igazolnia kell magát (lakcímkártyával, személyi igazolvánnyal, stb.), majd megkapja a lepecsételt szavazólapokat. Azokon a szavazófülkében tollal beikszeli azt a személyt és azt a pártot, amelyet támogat, majd a lapokat beleteszi egy borítékba, és beledobja egy lepecsételt urnába. Ezzel a szavazásnak vége is – lehet izgulni az eredmény miatt.

6. Ki nyeri meg a választást?

Az a párt nyeri meg a választást, akinek a képviselőjelöltjei a legtöbb választási körzetben nyertek, és akinek a listájára a legtöbben szavaztak. Az országgyűlésben 199 hely van. Ebből 106-an egyéni képviselőjelöltként, 93-an pedig pártlistáról kerülnek majd be a parlamentbe. Ahhoz, hogy egy pártnak vagy pártszövetségnek többsége legyen, legalább 100 képviselői helyet kell megszereznie.

7. Szavazhatnak-e a gyerekek?

A gyerekek nem szavazhatnak, és nem is jelöltethetik magukat képviselőként. Be kell tölteni a 18. életévet ahhoz, hogy valaki részt vehessen a választásokon. Ez alól kivétel az, aki 16 évesen megházasodott, és nagykorúvá nyilvánították.

8. Hogyan derül ki, hogy ki nyert?

Április 8-án, este hétkor lesz vége a szavazásnak. Aki addig nem ment el szavazni, később már nem tud, mert lezárják az urnákat, és elkezdik összeszámolni a szavazatokat. Minden szavazókörben egy több emberből álló bizottság segíti és követi figyelemmel a voksolást (őket a pártok delegálják), és ők számolják össze a szavazólapok eredményeit. Ezek az eredmények az Országos Választási Bizottságnál futnak össze, ők összesítik azokat. Általában még aznap este lesz egy előzetes eredmény, azonban a hiteles végeredményre várni kell.

9. Miért fontos, hogy sokan elmenjenek szavazni?

A demokrácia nemcsak egy politikai rendszer, hanem életforma is. Annak elfogadása, hogy a hatalom nem a kiváltságos kevesek születéssel (vagy erővel) megszerzett előjoga, hanem a többség részvételével és közös felelősségvállalásával kialakított szabályrendszere. A demokrácia nem csupán azt jelenti, hogy valaki elmegy szavazni négyévente egyszer, de a választásokon való részvétel nélkül nehéz elképzelni az igazi demokráciát.  

Minél többen mennek el szavazni, annál több ember véleménye adódik össze, és annál erősebb felhatalmazással bírnak az országgyűlésbe került képviselők és pártok. 

Figyelem: 

Ebben az ismertetőben sok fontos kérdés nem szerepel az egyszerűség miatt, de van néhány élethelyzet, ami, ha előfordul a családban vagy a gyerek környezetében, akkor érdemes még felkeresni a valasztas.hu oldalt, és tovább tájékozódni. Ilyen speciális élethelyzet az értelmi fogyatékosság, ha valaki gondnokság alatt áll, a tartós betegség vagy a mozgáskorlátozottság, a nemzetiséghez való tartozás, ha valaki külföldön él, de az is, ha van a gyerek környezetében olyan, aki börtönbe került vagy elítélték korábban.

A választások iránt érdeklődő nagyobb gyerekek számára érdekesek lehetnek olyan jogintézmények, amelyek ebből az írásból szintén kimaradtak, de a gyerek találkozhat velük a híradásokban, például a parlamentbe jutásra vonatkozó ötszázalékos küszöb, a jelöltállítás szabályai, hogy mi történik a töredékszavazatokkal, vagy akár a párttámogatásra vonatkozó szabályok is.

Dr. Gyurkó Szilvia