Kultúrsokk akkor is éri, érheti az embert, ha több év külföldi élet után tér vissza Magyarországra. Hogyan élték meg ezt azok, akik Kanadából, Angliából, Svédországból vagy Norvégiából költöztek haza? Mi volt számukra a legmegrázóbb? És mi az, amiben változtak a külföldi élet során? Pszichológus vendégszerzőnk velük beszélgetett.
„Szabadon szeretnénk lélegezni. De nekünk már csak oxigénmaszk jutott, amit próbálunk a gyerekekre erősíteni, mint a zuhanó repülőn, csak fogynak a tartalékok, és vészesen közelítünk a föld felé” – írja Anna Eszter a hazai közhangulatról.
Hogyan látnak minket azok a külföldiek, akik magyar társsal kötötték össze az életüket?
Rendszerszintű problémákat látok a munkahelyeken – vallja olvasónk, aki az elmúlt időben több munkahelyen is megfordult, ám jó darabig sehol nem volt maradása, nem akarta ugyanis fizikailag és mentálisan is tönkretenni magát.
Eltaszít. Átölel.
Törvény volt rá, hogy verhetik őket. És a gazdák éltek is ezzel a joggal: temérdek családi feszültség vezetett oda, hogy a cseléd jajgatott.
Kultúrsokk akkor is éri, érheti az embert, ha több év külföldi élet után tér vissza Magyarországra. Hogy élték meg ezt azok, akik Kanadából, Angliából, Svédországból vagy Norvégiából költöztek haza? Mi volt számukra a legmegrázóbb? És mi az, amiben változtak a külföldi élet során? Pszichológus vendégszerzőnk velük beszélgetett.
Megkérjük az utolsót, hogy kapcsolja le a villanyt.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem laboratóriumában másfél éven át folytak állatkísérletek, több mint ezer egéren végzett mesterséges megtermékenyítést a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, mire az országban elsőként hajtottak végre sikeres beavatkozást emberen.
Ha lenne egy országom, az mindenki országa lenne, aki azt szeretné, hogy az övé is legyen.