Régóta tudjuk, hogy egy sérült gyereket nevelő szülő százszor kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint egy „átlagos” anya vagy apa, miközben keményen küzd az élhető hétköznapokért. A járványhelyzetben ez különösen igaz. Vajon mi a helyzet most azokkal a családokkal, akik eddig is csak nagyon kevés segítséget kaptak, miközben emberfeletti küzdelmet folytatnak?
Marishkánk lánya online ballagott, hétfőn érettségizik. Mi innen szorítunk és drukkolunk, kolléganőnk pedig leírta a benne dúló érzéseket:
A karantén fala és a maszk sok bánatot eltakar. Így tudsz segíteni a környezetedben élőkön és magadon is, ha elöntene a kilátástalanság érzése!
„A normalitást felfüggesztették, és senki sem tudja, meddig. Most a rendellenesség idejét éljük, meg kell tanulnunk alkalmazkodni hozzá, érveket kell találnunk, hogy elfogadjuk, érveket – a halálfélelmen túl. Talán igaz, hogy a vírusok nem rendelkeznek intelligenciával, de ebben jobbak nálunk: képesek gyorsan mutálódni, alkalmazkodni. Tanulhatnánk tőlük.”
A fotós, akinek a hivatása a szenvedélye, a négy fal közé szorul. Mi más tehet, mint maga felé fordítja az objektívet. A végeredmény pedig egy újfajta művészet: a magány és a szétfolyó idő erőteljes, húsba vágóan őszinte, vizuális megjelenítése.
„Ha most valaki megkérdezné, hogy ha tudtam volna, ez lesz ebből az egészből, akkor is belevágtam volna-e a gyerekvállalásba…? Akkor – őszintén szólva – a válaszom ez lenne: nem.”
Mi van, ha a méregtelenítés mérgez?
Magyarországon öt nőből egy egyedül él, talán sosem házasodik meg. Milyen az életük, mik a vágyaik, mik a nehézségeik, mi van a sztereotípiákon túl?
„A válás rémes dolog, tragikus élmény, és maradandó kárt okoz. De hogy mekkora az a kár, az rajtad is múlik. Hogy mit engedsz meg a kárnak.”
„Ott és akkor rá kellett jönnöm, hogy az én csendem hangos, az én csendem ordít, az én csendem rettentően tud fájni hajnalonként, reggelenként, de igazából a nap minden szakában. Az én csendemet halkítani tudja a férjem rettenetes horkolása, kedvessége, beszólásai, meséi, kérdései, viccei, a lépteinek rettentő döngése, az idegesítően hangos orrfújása, a hajnali edénycsörömpölései, azaz minden, amit körülöttem tesz.”