Címke: magány

„És ezzel a tudattal szörnyű kín zöldfűszeres szendvicskrémet válogatni a boltban” – írja Luca. Azt is összegyűjtötte, szerinte mire nem készítenek fel minket a szakítással kapcsolatban.

„Csak ültek ott, sorstársaik tömegében is egyedül. Hátrahagyva, elhagyva. Várva, hogy valamelyik kórházi osztályon – mindegy, melyiken, ahol majd helyet találunk nekik – végre megpihenhessenek. Vannak, akik még az otthoni magánynál is rosszabbat élnek meg karácsonykor: elutasítottságot. Kitaszítottságot.

„Jó érzés, hogy hasznos harcos vagyok” – meséli Moravcsik Andrea, akit 52 éves korában diagnosztizáltak Parkinson-kórral. Jó darabig magába roskadt a betegsége miatt, de aztán kihúzta magát a depresszióból, és ma már boksszal erősíti a testét-lelkét, miközben azon dolgozik, hogy a sorstársain is segíteni tudjon.

„Ha van a fiatal körül egy olyan felnőtt, akitől ő azt érzi, hogy elfogadják, akkor lesz egy olyan reális énképe, aminek a segítségével meg fogja tudni szűrni azokat a veszélyes helyzeteket, amelyek leselkednek rá.” – Tibenszky Moni Lisával, a Felelős Szülők Iskolájának alapítójával és ügyvezetőjével, illetve dr. Gyurkó Szilvivel, a Hintalovon Alapítvány alapítójával beszélgettünk.

A társkereséssel, az intim viszony kialakításával erősen küzdenek nők is – nem csak férfiak.

Nem kérdés, hogy szükség van közösségekre, az viszont igen, hogy képesek vagyunk-e még (vagy már újra?) közösségi emberként működni.

Azért is fontos különbséget tenni a két jelenség között, mert máshogy tudjuk kezelni őket.

Vannak történetek, amelyek után nem lehet ugyanúgy folytatni az életet.

Nem elég, hogy passzoltok, nem elég, hogy szeretitek egymást. Ha nem tudtok érzelmekről beszélgetni, óhatatlanul nőni fog köztetek a távolság.

Egy ideje tudjuk, hogy az elszigetelt, magányos emberek hajlamosak többet cigizni. Egy új vizsgálatban annak jártak utána a kutatók, fordítva igaz-e az összefüggés: mélyítheti-e a társaktól való elszakadást a dohányzás.