„Erről se illik beszélni: valakinek a hiánya akkor is fáj, ha tudod, hogy nem bánt jól veled. Ha tudod, hogy cserben hagyott a bajban. Hát még akkor, ha hirtelen egész sok lesz ilyen megszakadó kapcsolatokból!”
A Bánat és öröm elképesztően fontos és hasznos mű nemcsak azoknak, akik mentális betegséggel küzdenek, hanem azoknak is, akiknek a környezetében küzd valaki a legsötétebb démonokkal küzd, és fogalma sincs, hogyan segíthetne rajta.
Az év antiszemitájának megválasztott előadó újabb pálfordulása.
A prostitúció, a szerhasználat, a mentális betegségek generációkon átívelő köreit mutatja be Mark Laita videósorozata. Maga a tömény nyomor, mégis érdemes megnézni.
Napjaink egyik legnagyobb popsztárja a szemünk előtt számolja fel önmagát. Kinek van ebben felelőssége?
Egy tragédia, Kailia Posey öngyilkossága kapcsán ismét fontos megvizsgálni, mi is rejlik a gyerekszépségversenyek csillogó világa mögött, és az ott tapasztaltak hogyan hathatnak hosszú távon a versenyzők mentális egészségére.
Egy olyan világban, ahol bármilyen információ egy kattintással elérhető, és ahol már annyit tudunk az emberi agy működéséről, miért hisszük még mindig, hogy „minden fejben dől el”? És miért nem fogadjuk el, hogy a mentális betegségek bárkit utolérhetnek, anyagi és társadalmi státusztól függetlenül?
„Azt szeretném, ha legközelebb, amikor valaki megnyílik előtted, és a fájdalmáról, betegségéről beszél, jusson eszedbe, mennyire különbözők voltak ezek a dalok. Hogy némelyikről első hallásra nem is gondoltad volna, miről szól. De akár sokadikra sem.” Csepelyi Adrienn rendhagyó kísérlete arra, hogy megmutassa, hányféle arca van a depressziónak.
„Csak egy cél lebegett a szemem előtt, hogy kijussak a pszichiátria zárt osztályáról. Nem érdekelt semmi más, az sem, hogy kerültem ide, vagy hogy mit keresek itt.”
A depressziónak nincs neme, férfiakat és nőket egyaránt érint. Abban azonban nagyon különböznek a két nem képviselői, hogyan kezeli őket a társadalom a betegségük miatt.