Ma van az anyanyelv nemzetközi világnapja. Ebből az alkalomból Both Gabi utánajárt egy csomó hihetetlenül izgalmas kérdésnek, például annak, hogy mi a jelentősége a dajkanyelvnek, a gyerekekhez intézett gügyögésnek, és miként jönnek létre az imádnivaló gyermekszáj-tévesztések.
Hovatartozás. Milyen sokat mondó szó. De talán mégis az a legjobb, ha mindenki maga dönti el, hová akar tartozni. Ha két helyen is dobog a szíve, hiszen az egyik szülője román, a másik magyar, akkor két helyre.
Szerzőnk külföldön él a családjával, és számára természetes, hogy az idegen nyelvi közegben is magyarul beszél a lányával. Sokan kritizálták ezért, mondván, a gyereke úgysem veszi majd hasznát a magyar nyelvnek, de ő nem hallgat a fanyalgókra, és most egy szociológus-nyelvész szakértő és sorstársak bevonásával feltérképezi, milyen előnyökkel is jár a kétnyelvűség.
Ha néha fogalmad sincs, mit beszélnek a gyerekeid, akkor olvasd el Both Gabi gyorstalpalóját, akinek – sok szülőhöz hasonlóan – gyakran okoz gondot a kamaszai üzeneteinek értelmezése, úgyhogy az anyanyelv világnapja alkalmából elhatározta, megfejti a szlengkódokat:
Egyáltalán nem könnyű külföldön élve az anyanyelvedre tanítani a gyerekeidet! Sokszor választania kell az embernek: gátat emel maga és az utódja közé vagy inkább a gördülékeny kommunikáció mellett dönt.
Ismerd meg a navahó kultúrát az indián Rositán keresztül, aki egy rezervátumban nőtt fel, majd később a fehér férjével is éveken keresztül ott élt.
Osztom, viszem, adom, szerizem… Te mivel egészítenéd ki a listát?
Ma van a magyar nyelv napja, és mi ennek örömére megkérdeztük tíz éve külföldön élő szerzőnket, hogy neki vajon milyen a viszonya vele? Hogyan vigyáz rá? És milyen nyelven álmodik?
„Rídeljétek meg gyorsan ezt a kontentet, aztán kommentáljátok, ti hogyan látjátok mindezt a perszonál környezetetekben!”
Vajon mire gondolt a kétnyelvű kislány, amikor azt kérdezte az apjától: „Daddy, did you lak well?”