A borok kóstolása több agysejtünket hozhatja működésbe, mint egy nehéz matematikai feladvány megfejtése, és jobban stimulálhatja az agyunkat, mint a komolyzene hallgatása. Legalábbis, ha tudunk mértéket tartani.
Egyre több figyelmet fordítunk az önfejlesztésre, ami szuper. De vajon mekkora létjogosultsága van 30-40 különböző önismereti naplónak? És melyiket érdemes kipróbálni?
Dr. Gyurkó Szilvi egy korábbi cikkét javasoljuk újraolvasásra, amiben elmondja, mit tanult meg abból, hogy pszichoterápiára jár.
Vajon azért fogadunk meg valamit újévkor, mert bánjuk, hogy eddig máshogy éltünk? Mit is jelent a megbánás? Vajon létezhet bűntudat nélküli élet? Szabó Anna Eszter pszichológus édesanyjával, Kazimir Ágnessel beszélgetett erről. Olvassátok el – lelkiismeret-furdalás nélkül!
„A kövér lány le akarta adni a szerepét, és ezzel nem tudott mit kezdeni a környezete.”
A legtöbben január közepén morzsolódnak le, és adják fel újévi fogadalmaikat. Pedig ma már van tudásunk arról, hogyan lehet nagyobb eséllyel tartós változásokat elérni. Többet ésszel, mint (akarat)erővel!
Kedves örökké szkeptikusok, kommentelés előtt javasoljuk a cikk elolvasását!
Újabb őrület vagy a legracionálisabb döntések egyike? A self-date, azaz az önmagunkkal randizás koncepciója jóval több az énidő fontosságát hangsúlyozó szemléletnél. De akkor mégis mire jó? Mit tanulhatunk abból, ha saját magunkkal szervezünk kimenőt?
„Érdemes elgondolkodni, miért ragad meg bennünk jobban egy-egy jelenet vagy szereplő” – mondja Borbély Zsuzsa irodalom- és filmterapeuta, aki Simon Eszterrel beszélte át, milyen önismereti lehetőségeket tartogatnak az egyes műfajok a meséktől kezdve a krimiken át az olyan sorozatokig, mint a Jóbarátok.
Wilson Luca elolvasta Bibók Bea Ellopott gyermekkor című könyvét, és a parentifikáció kapcsán sok mindenben magára ismert. Úgyhogy leült, hogy fiktív levelet írjon a pszichológusnak!