Az öltözködésen át történő társadalmi identitás létrejötte két szakaszból áll: az egyik, amikor felöltözünk, és a másik, amikor a társadalom „jóváhagyja” ezt. A félelem, gátlás, öncenzúra általában a másodikból fakad. Interjú Csalár Bence divatszakemberrel az öltözködés pszichológiai aspektusáról.
Amikor valakinek rengeteg a ruhája, általában egymásnak ellentmondó darabokat is találni köztük, ami azt jelezheti, hogy nem kiforrott a stílusa. De mi kell ahhoz, hogy az legyen? És milyen hatással van a mentális egészségünkre, ha az öltözködésben is önazonosak lehetünk?
Miért barátkozunk kellemetlen alakokkal? Miért keresünk kifogásokat az elfogadhatatlan viselkedésre? És miért könnyebb a tűrés, mint a konfrontáció? Nyáry Luca cikke a „hiányzó lépcső” jelenségről.
Tudatos álmodás. Mi mindenre jó, miben segíthet nekünk, és hogyan sajátítható el?
„Ez nem lila duma, megfoghatatlan lufipszichológia” – Both Gabi megírta, miért igaz a Herner Dorka könyvéből idézett állítás.
Négy különböző játékot ajánlunk, amiben egy dolog közös: nincsenek nyertesek és vesztesek a végén, csak egy csapat ember, akik közelebb kerültek egymáshoz.
Szerzőnk elmondja, milyen fontos tanulságokat szűrt le a harmincas éveire. Melyikkel tudtok azonosulni?
Nem, nem csak az Anonim Alkoholisták csoportja létezik. Nem, nem kell mindent elmondanod magadról. Nem, nem gáz, ha sírsz a többiek előtt. Meg az sem, ha nem sírsz. A csoportterápia valójában sokkal többről szól, mint amit a filmek alapján gondolnánk róla.
Május a borderline személyiségzavar hónapja. Ez pedig Steiner Kristóf vallomása:
Ahogy egyetlen mesehős, úgy mi sem boldogulunk segítők nélkül. De nem mindegy, ki érkezik hozzánk, illetve melyik énrészünket erősítjük. Varázslények, sárkányok, tündérkeresztanyák a Lélektani határban – Milanovich Domi vendége Boldizsár Ildikó mesekutató.