Címke: kommunikáció

Spontán, hirtelen feltörő mosolyok, amelyek olyanok, mint amikor a nap sugarai áttörnek a sötétkék viharfelhőkön.

Ha valaha elbizonytalanodtál, vajon most, szombat délben, felhívhatod-e telefonon az ismerősödet/kollégádat/beosztottadat... stb. – akkor ezt a cikket sürgősen olvasd el. (Ha pedig téged szoktak zaklatni, akkor tovább is küldheted.)

Ha kaptad már azon magad valaha, hogy elvállaltál valamit, amit nem kellett volna. Ha előfordul, hogy nem helyett igent mondasz arra, amihez nem értesz, amihez semmi közöd, ami egyáltalán nem érdekel. Ha egy-egy felkérésre belül azt ordítod: nincs az az isten!, miközben kívül lelkesen bólogatsz... na, akkor Lilla neked írta ezt a cikket.

Össze lehet vérre menően veszni két másodperc és három szó alatt? Ha az egyikőtök szülő, a másikótok meg kamaszodik, akkor simán.

„Az a gyerek, akivel a szülei nyíltan beszéltek politikai kérdésekről (is), felnőttként tudatos állampolgárrá válik, akivel nem lehet bármit megtenni, és aki nem tűri, hogy felelőtlen politikusok saját játszóterüknek tekintsék az országot.” Hiánypótló írás. Tényleg.

Mit csinálj, ha egy autista emberrel találkozol? Hogyan viselkedj? Mit kérdezz, és mi az, amit semmiképp? Néha tényleg elég annyi is, ha odafigyelsz az igényeire, és észreveszed, hogyan tudsz neki segíteni.

Apróságnak indult, egy szerencsétlen hangsúlyon csúszott el, és egy mindenki számára fájó veszekedés lett belőle... ismerős?

Van egy férfi. Van egy nő. Meg a ki nem beszélt fájdalmaik. Prónay-Zakar Gina tiszta beszéde a zavaros viszonyainkról.

Tényleg akkora szakadék tátong a gyerekes és a gyerektelen nők között? Kalapos Éva Veronika szerint bármilyen nagy is a különbség, azért mégis vannak közös területek.

Hiánypótló gyorstalpaló azoknak, akiknek még nem késő. (Vigyázat: a cikk iróniát is előállító gyártósoron készült!)