A harmincnegyedik várandóssági héten jöttem a világra negyven évvel ezelőtt, a Szent János Kórházban. Tulajdonképpen halva születtem – az újszülöttek egészségi állapotának meghatározására szolgáló Apgar-teszten mindössze egy pontot kaptam a lehetséges tízből, ezért újra kellett éleszteni. Életben maradtam. Felnőttem. És misszióm lett a nehéz sorsú emberek segítése.
Egyáltalán nem mindegy, hogy egy koraszülött baba hogyan jön a világra: mi történik vele előtte, és közvetlenül utána. A témában pedig nemcsak a tudnivaló sok, hanem a fejlődnivaló is. Dr. Pekli-Tóth Fannit, a Melletted a helyem Egyesület neonatológus szakértőjét kérdezte Kőrizs Kata.
A Peter Cerny Alapítvány szakembereinek és speciálisan felszerelt mentőautóinak köszönhetően évente mintegy háromezer újszülött életét mentik meg.
Nem sok jót jósoltak neki, hiszen az akkori törvényeknek megfelelően 25 hetesen még csak kisbabának sem számított, embrió volt, ami vagy elvész, vagy megmarad. A fájdalmas diagnózis ellenére édesanyja minden erejét összeszedve hordta további két héten át, hogy gyereke, aki nehezen fogant meg, világra jöhessen. És közös küzdelmük sikerrel zárult.
Zalán munkahelye lehetővé tette, hogy munka mellett is sok időt tölthessen a kisfiával. Ám amikor ő ment el hét hónap gyesre, meglepte, mennyire más teljes napokat tölteni egy kisgyerekkel hónapokon át.
Ajándékot választani egy olyan kisbabának, aki éppen az életéért küzd, és egyáltalán nem biztos, hogy valaha kikerül a kórházból; vagy éppen a 20 perces látogatásra várva pörgetni a boldog családok fotóit a közösségi médiában – ilyen is a karácsony a koraszülött babák szüleinek. De azért nem csak ilyen. Szívmelengető történetek és az ünnep idején is elérhető sorstársi közösség.
Ma van a koraszülöttek világnapja. Szakértők és egy kétszeresen érintett édesanya mondja el, mi mindenre lehet számítani, ha több hét vagy akár hónap kórházi tartózkodás után hazakerül egy korán érkezett baba.
A koraszülöttek sokkal akutabban érzékelik a fájdalmat, mint a nagyobb gyerekek vagy akár a felnőttek – Magyarországon ennek ellenére nincs a fájdalomcsillapításukra vonatkozó, egységes protokoll. Dr. Ivancsó Johanna szabadidejében az iránymutatáson dolgozik, az ajánlások többsége pedig, ha van rá hajlandóság, plusz erőforrások nélkül megvalósítható.
Két budapesti koraszülött osztály, két egészen eltérő élmény. Fruzsi hálás, amiért megmentették az életüket a szakemberek, de még mindig nem tudta kiheverni a traumát, amit az okozott, hogy az első kórház gyakorlata szerint alig vehette a kezébe a kisbabáját.
A WHO új állásfoglalást adott ki a koraszülöttek ápolásáról, ebben egyértelműsítik, hogy a nem stabil állapotú, akár 1 kg alatti súlyú babák esetében is legalább napi 8 óra bőrkontaktust, vagyis úgynevezett kenguruzást javasolnak. De miért ütközhet ez a módszer sok helyen nagy nehézségbe?