Szentesi Éva: Nem is vagy ott, nincs is halál
Születésnapi köszöntő anyának
Születésnapi köszöntő anyának
Nem tud fájni, ha kitépni sincs mit a mellkasodból.
Ribizliszezon, nyár, összeérő vagy majdnem összeérő női kör. Halál, és a fontos kérdések, amik maradnak utána. Nyolc évvel utána is.
„Azt szeretném csak a gyerekemnek, amit minden anya: hogy szabadon lehessen önmaga, élhessen úgy, ahogyan szeretne. Ne legyen megbélyegzett, másodrendű. Ne bántsák.”
„Együtt legyőzünk mindent, legyűrjük ezt az utat is… felváltva vezetnénk, ha itt lehetne, és csak mondaná, én meg nem félnék a dudáló kamionoktól…” Szentesi rendhagyó útinaplója Olaszországból:
Hogyan lehet egy ilyen anyát egyáltalán túlélni?
Cintinek nem él az anyukája, de volt valaki, aki helyette mindig ott volt és van mellette, és most egy megható születésnapi köszöntőben fejezi ki neki a háláját.
„Az ember imádja szagolni az anyját, visszabújni belé – bárcsak lehetett volna jóval többször.” Szentesi Éva gyásznaplója ezen a héten:
„Imádtam magunkat, most gyűlölöm a magányt, hogy a köldökzsinórt végleg elvágták.” Búcsú egy édesanyától, akivel vidám kaland volt az élet.
„A boltban elfordultam, hogy levegyek egy tejet a polcról, addig a földön fetrengő gyermekem kikapcsolta a bolt hűtőpultját.” Meséljetek, nektek milyen hajmeresztő baleseteitek voltak a gyerekekkel?