Címke: anya

„Öt napja nem ettem, két napja nem iszom, tele vagyok csövekkel, és félrebeszélek.”

„Az én anyukám egészségügyi dolgozó egy egészségesrendelésen. Ahová mindennemű figyelmeztetés ellenére naponta viszik a szülők és nagyszülők a betegség vagy iskolai, óvodai karantén miatt otthon tartott gyermekeiket. A bejelentkezésnél ezt persze letagadják, általában a gyermek az, aki elkottyintja foglalkozás közben, hogy oviba, suliba nem mentem ám, mert… de Kati nénihez eljöttünk.” Olvasónk írása, aki retteg az édesanyja egészségéért:

Búcsú egy édesanyától, a világjárvány következtében idehaza elhunyt több mint 33 ezer ember egyikétől.

A háborúban azzal kínozták a hadifoglyokat, ami sok szülőnek a mindennapi kegyetlen valóság.

„Érdekes, hogy az emberben sokszor akkor a legerősebb a hiány, amikor a másik ott van tőle karnyújtásnyira.”

Vajon meg lehet szakítani az ütlegeléseknek, a szeretetlenségnek e családon belül forgó ördögi körét?

Évtizedekkel ezelőtt még nem álltak a szülők rendelkezésére olyan információk, mint ma, és az idegtudomány sem volt még annyira fejlett. Így történhetett, hogy egy fiatal nő a fia diagnózisával egy időben szembesült azzal, mi okozta mindig is az ő saját elakadásait az életében, amit addig semmilyen terápiával nem tudott megoldani.

Az alábbi vallomás szerzője egy édesanya, akinek tízéves lányát nemrégiben diagnosztizálták cöliákiával, úgyhogy ennek megfelelően elkezdték kitanulni a betegséget, és átalakítani az egész életüket. De mire tanít mindez?

Egy olyan nőről olvashattok, aki a saját bizonytalanságát és traumáit vetítette ki a saját gyerekeire, beléjük ültetve ezzel a maximalizmusát:

Születésnapi köszöntő anyának