„Az apákkal gyakran bánnak úgy a szülőszobán, mintha szerencsétlen tartozékai lennének a szülésnek. Rosszabb esetben kanos spermadonorként kezelik őket, mintha számukra csak annyi lenne a lényeg, hogy anyuka vaginája kívánatos és élvezetes maradjon a szülés után is.” Ilyen élmény a férfiaknak a nők traumája a szülőszobán:
Emlékeztek a mentős írására, akit éjjel egy édesanyához hívtak ki, majd mielőtt elszállította volna a covidos beteget a kórházba, még a másfél éves, megszeppent kislány elhelyezéséről is gondoskodott? Most egy édesanya jelentkezett, aki úgy hiszi, róluk szólt a történet. Elmeséli, mi történt velük azóta. Ahogy azt is, mi az oka, hogy egyedül neveli a kislányát.
„Hét év alatt a szoptatástól rengeteget tanultam. Gyakorlatilag életem egyik legmeghatározóbb momentuma, mert a teljes kudarc és hasznavehetetlenség érzésétől kezdve a testképem átalakulásán át a legnagyobb büszkeségig mindenféle érzéssel feltankolt, és ezért örökre hálás leszek.“
Egy anya, aki a válása után külföldre ment dolgozni, hátrahagyva a fiát. FONTOS: mindenképp olvasd el a történetét, mielőtt kommentelsz!
Igaz történet egy anyáról, aki életében először elveszett a gyermeke karjában.
Nem az a kérdés, ki veti a kártyát, hanem az, ki bírja ki a játszmát pókerarccal.
Az anya mindent megbocsátott. Vajon a lánya is így tesz?
„Nem az amerikai filmek menő szinglije vagyok, hanem a magyar realista mozi maga.” Történet egy nőről, akinek soha nem sikerült kitörnie a gyerekkori szobájából.
Felkavaró vallomás egy fiatal nőtől, aki hiába szembesítette pokoli gyermekkorával azt, aki minden lehetséges módon cserben hagyta őt, csak újabb és újabb falakba ütközött. Vigyázat! Megrázó tartalom.
„Vajon meg lehet bocsátani egy gyereknek, hogy megfogalmazódik benne: ez az esemény bizonyos szempontból a legnagyobb ajándék és lecke, amit az anyjától kapott?” – teszi fel szerzőnk magának a súlyos kérdést édesanyja öngyilkosságával kapcsolatban.