Ha egy fiatal nő eltűnik, az a hír általában végigsöpör a médián, és hetekig foglalkoztatja a közvéleményt – ami gyakran az ügy megoldását is elősegíti. Kivéve, ha nem megnyerő külsejű, fehér bőrű és középosztálybeli volt az illető…
Beilleszkedtek, sikeresek és tehetősek, vagyis nincs semmi gondjuk, gondolják sokan az ázsiai-amerikai emberekről. A közösség WMN-nek nyilatkozó tagjai azonban másképp látják a helyzetet. Sértésekről, hiedelmekről és sztereotípiákról a Stop Asian Hate-kampány kapcsán: külföldön és idehaza.
A világhír semmit nem ér, ha életed végéig sebezhető és kiszolgáltatott kislány maradsz…
„Az előítéletek bemásznak a cigány gyerekek fejébe és átírják az ott lévő gondolatokat, álmokat. Ezek a gyerekek aztán a gyenge szakiskolát fogják választani, ahonnan a második évre a 70 százalékuk lemorzsolódik, és így a többségi társadalom kitermeli a szociális juttatásokon, közmunkán tengődő, valós, versenyképes készségekkel nem rendelkező emberek tömegeit.”
„Beszélhetnék az üzletvezetővel, KÉÉÉÉREM??!!!!”
Legyen ez az év a változásé, amikor megtanulunk másképp, más fejével, érzékenyen, szolidárisan gondolkodni, „csak akkor”-ok, „igen, de”-k és kirekesztés nélkül!
Nem kell Amerikáig menni, hogy megértsük, milyen diszkriminációnak vannak kitéve az ott élő színes bőrűek. Van baj itthon is épp elég. Ezúttal egy magyar roma lány írta össze, miket tanítottak nekik az anyukáik abban a reményben, hogy megvédhetik őket az igazságtalan előítéletek miatt kialakult kellemetlen helyzetektől. De biztos, hogy a szülői prevenció a legtöbb, amit tehetünk?
A Loving-házaspár álmának megvalósulásához kilenc évnyi bujkálás, számos megaláztatás, börtönben töltött keserves napok, számtalan fellebbezés és éveken át tartó jogi procedúra vezetett. Mindez a különböző bőrszínük miatt történt – a XX. század második felében.
„A történelmi felelősség elkenése hosszú távon nem lehetséges, a feszültség előbb-utóbb robban […], szembe kell nézniük a társadalmaknak azzal, hogyan jutottak el egy krízishez. Mit tettek eddig? Hogyan tudnák jóvátenni?” Mire tanít minket, magyarokat az amerikai helyzet? Miben különbözik az ottani emancipációs küzdelem a hazaitól? Mik a rasszizmus gyökerei, miért kiirthatatlan az emberiségből, és hogyan írható mégis felül egy genetikai utasítás? Hogyan lehetünk jó szövetségesei a kisebbségnek? Égető kérdések, nagyon fontos szakértői válaszok:
Egy magyar–afrikai félvér lány gondolatai a hazai burkolt vagy nyílt rasszizmusról, a kettős mércéről, az őt ért atrocitásokról, és hogy mit tehetsz, ha szeretnéd belehelyezni magadat az ő cipőjébe.