„Na és mi volt a suliban?” „Semmi.”
Miért kell harapófogóval kihúzni a gyerekekből, mi történt velük az oviban/suliban? Szakembert kérdezett Szabó Anna Eszter.
Miért kell harapófogóval kihúzni a gyerekekből, mi történt velük az oviban/suliban? Szakembert kérdezett Szabó Anna Eszter.
Vajon létezik olyan tuti tipp, egy olyan módszer, amivel garantáltan nem rontjuk el a gyerekeinket?
Ha jól jönne pár tipp a túlhajtott, túlpörgött, kiégett szülőknek és gyereknek, Anna Eszter hozott párat.
Egy gyerek se lett boldogabb, magabiztosabb, felkészültebb az életre attól, ha megalázták vagy bántották. Nem a gyerekek lettek mimózábbak, hanem az erőszak és bántalmazás hatásairól tudunk többet. És ez jó. Akkor is, ha „a mi időnkben nem így volt”, és „mi is kaptunk, mégis rendes ember lett belőlünk” (tényleg?).
Egy gyógyító szülés évfordulója alkalmából egészen mélyről szakadhatnak fel gondolatok. Anna Eszter a lányát köszönti. Vagy valami olyasmi.
Egy vizsgálat szerint csak tovább nehezítjük a gyerekek számára az érzelmeik szabályozását, ha okoseszközöket adunk a kezükbe a nehéz pillanatokban.
„Sajnos a megfázás is vírus, és hiába hordja ki Botika lábon, attól még az én gyerekeim vígan ágynak dőlhetnek tőle. Szívás, de ez van. És ez az, amiben leginkább nézetkülönbségek tudnak lenni” – írja Szabó Anna Eszter, aki azt is hangsúlyozza: sok szülőnek kevés a segítsége, vagy nem támogató a munkahelye, ezért nehezen tudja megoldani, hogy otthon maradjon a beteg gyerekkel. Hogy megy ez külföldön? Ennek járt utána.
Az élelmiszer lassan a luxuscikkek kategóriájába kerül, így nem csoda, ha minden maradékot hasznosítani akarunk, de azért vannak határok… Vagy azok mind eltűnnek az anyasággal?
Egyes anyukák így, bezzeg más anyukák úgy… De miért mérik az anyák mindig egymáshoz magukat?
Való-e gyerek tüntetésre? Anna Eszter szerint – mérlegelve bizonyos szempontokat – nagyon is. Olvassátok, miért és hogyan jár a gyerekeivel tüntetni.