„Ami el tud romlani, az el is romlik” – szól a mondás, ami igaz a gyereknevelésben is. Csak ott valahogy mindig a legrosszabb pillanatokban üt be a krach. Szülői Murphy-helyzetek, amik évekkel később is mosolyt csalnak az arcodra.
Fontos lenne, hogy a szülők őszintén, transzparensen, a gyerek életkorának megfelelően beszélgessenek otthon a család anyagi helyzetéről – akkor is, ha az nem komfortos vagy könnyű.
Mi a játszópartik etikettje? Ki hív meg kit és hova? Mi van, ha a gyereket szívesen látjuk, de a szülővel nem akarunk udvariaskodni? Mi legyen a testvérekkel? És mi a teendő, ha a gyerekünk a vendégség alatt leveri a négy generáción át őrizgetett, háborús viharterületekről szoknyába varrva kicsempészett kedvenc családi nippet?
A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Aki nem dugja homokba a fejét, az pontosan tudja, a jövőnk került veszélybe. A gyerekek számára azonban még ijesztőbb lehet a jelenség: mesék, könyvek, műsorok figyelmeztetik őket a bajra, és miközben a helyzetet nem titkolhatjuk előlük, mégsem feltétlenül érettek még hasonló szorongás mellett élni az életet. De mit tehet a szülő?
A szülő és a nagyszülő között könnyen alakul ki konfliktus. Van, aki hetekig nyaraltatja a kicsiket a mamánál, majd panaszkodik, hogy a nagyi állandóan fáradt, másnál csak mutatóba’ jelennek meg a nagyszülők, a Facebook mégis tele van a csemeték fotóival. Akad, akit a kevés együtt töltött idő bosszant, és van, akinek a nagyi még sok is a jóból. De vajon hol az aranyközépút?
Sok szülő úgy megy a dietetikushoz, hogy „kövér a gyerek, le kell fogyasztani”. A megbélyegző, negatív kommunikáció azonban biztosan nem célravezető. Ahogy a divatdiéták sem.
Elérkezik az idő, amikor egy anyának újra kell fogalmaznia önmagát.
„Szeretném, ha egyre többen ébrednének rá, hogy bár nem minden csak az egyénen múlik, és néha az erőfeszítéseink ellenére sem tudjuk elérni életünkben a kívánt változást, sok esetben igenis lehet tenni azért, hogy az életünk jobb, teljesebb legyen.” Z. Kocsis Blanka az Anyakivan oldal megálmodójával, Semjén Nórával beszélgetett.
Mindegy, hogy évekkel ezelőtt történt a válás, vagy az egyik fél helye még ki sem hűlt igazán a közös ágyban, a mozaikcsaládba érkező gyerek születésének híre nem feltétlenül színtiszta öröm minden érintett számára.
Bár azt mondják, a nőnap több szempontból irritáló ünnep („ezzel a szál virággal kívánunk jó egészséget a hölgyeknek”), mégis rávettük Kende Anna szociálpszichológust és Peer Krisztina gyerekpszichológust, hogy együtt értékeljük a nők és lányok magyarországi helyzetét. Milanovich Domi interjúja.