Címke: színház

Közösségi gyógyulás, színház és szembenézés: ilyen volt a WMN és a Loupe közös estje a traumák feldolgozásáról.

Pintér Béla munkatársának „húsz centiről üvöltöttek az arcába, hogy »Mit képzelsz magadról!!!??«”

Alföldi Róbert Julius Caesar rendezése a választások után is fontos kérdéseket feszeget a Budaörsi Latinovits Színházban.

Ha van valaki, akinél úgy tűnik, hogy tényleg nem képes a saját sérelmein túl látni, és felvenni a kapcsolatot a körülötte lévő valósággal, az Vidnyánszky Attila, aki még most is Marxban és a régi Nemzeti Színház felrobbantóiban látja a közeledő ellenséget.

A harmincas évei végén járó Hajnalka látszólag boldog párkapcsolatban él, és nagyban készül a babaprojektre. Egy nap azonban lesújtó hírt kap: az orvos meddőnek nyilvánítja. Ezzel összeomlik a biztosnak hitt jövőkép, és a jelen is darabokra hullik. Hajnalka szexuális ámokfutásba kezd, miközben próbálja megtalálni valódi önmagát. Mit ér a nő, ha nem szülhet? Mennyire határozza meg az énképünket, önbecsülésünket a méhünk működése?

„Miért tűritek?” – hangzik el a kérdés a színpadon, a Zug című előadás azonban messze túlmutat ezen. Arra keresi a választ, hogyan változtak a nők lehetőségei az elmúlt mintegy száz év során.

Egy 15 évvel ezelőtti tragédia emléke és a jelen politikai-közéleti szorongása találkozik a Radnóti Színház és a Sirokkó Szövetkezet közös előadásában. A KELETI BLoKk nem egyszerűen a West-Balkán-balesetet idézi fel, hanem azt is megmutatja, milyen világba érkezik meg ma egy fiatal generáció: bizalmatlanul, kapaszkodók nélkül, egyre fenyegetőbb közegben.

„Hova vezetne ez?” Ha ezt a mondatot hallva azonnal magad előtt látod Mrs. Lipton arcát, Henry fájdalmas feljajdulását vagy Teddy újabb nőügyét, akkor van egy jó hírem: a Csengetett, Mylord? beköltözött a színházba.

Nosztalgia, szállóigék, ismerős karakterek – és az az otthonos érzés, amikor egy világban mindenki pontosan tudja, hol a helye. Vajon működik mindez színházban is?

Gelányi Imre színész-gyermekvédelmi szakemberrel beszélgettünk a játék felszabadító erejéről, a kelet-magyarországi mélyszegénységről és a gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányairól.

Sokat hallunk a javítóintézetekről, de nem tudjuk, valójában milyen lehet ott élni. A Katona József Színház öt éve tart művészetpedagógiai foglalkozásokat a Rákospalotai Leánynevelő Intézetben élőknek. Most ehhez kérnek támogatást, cserébe bepillantást engednek a közös munkába.