50 fok, sivatag, óriási hátizsák és egy 270 kilométeres táv – futva. Ez vár azokra, akik részt vehetnek a Grand Canyontól a Bryce Canyonig húzódó ultrafutáson. Az idei évben egy magyar fogorvos, az 50 éves Lubics Szilvia ért először célba – csakúgy, mint két éve az Antarktiszon megrendezett versenyen, ahol még egy pingvin is megtámadta.
Vannak traumák, amik nem fejben, hanem mozdulatok szintjén raktározódnak el, és talán soha nem kerülnének elő, ha egy ismerős helyzet rájuk nem irányítaná a reflektorfényt. Ez a bizonyos helyzet azonban lehet gyógyító is – erről mesél Takács Dalma, aki egy thaibox-edzés segítségével írta felül a gyerekként átélt fájdalmát.
A gyerekkori álommunka és a felnőttkori vágyott karrier sokszor nem ugyanaz, de egy közös benne: ha megvalósul, boldogsággal jár, még a nehézségeivel együtt is.
Az olimpia ihlette azt a balatoni sporttábort, ahol öt régió hátrányos helyzetű településeiről érkeztek gyerekek az ország minden tájáról, hogy négy napon keresztül kapjanak valami olyat, amire aztán a későbbiekben is építkezhetnek.
llona Maher rögbijátékos. Ez már önmagában is szembemegy néhány sztereotípiával, ő azonban szándékosan olyasmikről beszél a videóiban, amikkel még több előítéletet rombol le. És ez nem csak a sportolóknak jó.
Az olimpia sok emberséges, romantikus, vicces és meghökkentő történetet tár a világ elé újra meg újra: ezek közül pedig akad néhány ikonikus pillanat, ami akár évtizedeken át velünk marad.
Függetlenül a nemi vagy hormonális különbségektől, a színes bőrű nők – és különösen a fekete nők – gyakran szembesülnek olyan sztereotípiákkal, amelyek férfiasnak címkézik őket. Gondoljunk csak Serena Williams vagy a kosárlabdasztár, Brittney Griner pályafutására.
Megrongálódó felszerelések, közös bukások, bajtársiasság – sportolói fair play történetek, amelyek megmutatják, hogy van még remény az emberiség számára.
„Ti Hell (Pokoli) Ultrának hívjátok ezt a versenyt, de szerintem tévedtek. Én még soha ennyiszer nem éreztem magam ilyen közel a mennyországhoz! Csak az emberek hajlamosak elfelejteni: ahhoz, hogy oda jussunk, előbb bizony meg is kell halni.”
A brit természettudósnak fontos szerepe volt abban, hogy a teniszlabdák elnyerjék mostani színüket. Ami a zöld… vagy inkább a sárga? Bár a pontos válasz régóta vita tárgya a sportág kedvelőinek körében, az egyre inkább látszik, hogy a rövid életű teniszlabdák újrahasznosítására jobban oda kellene figyelni: ugyanis évi több millió darab végzi belőlük a kukában.